Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megfelelő a pillanat a lebegő árfolyamrendszerre való áttérés megfontolására – javasolja az idei szakértői látogatás nyomán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja. A kedvező piaci feltételek és az erős befektetői bizalom mellett a forintot az elmúlt 18 hónapban sikerült egy szűk sávon belül tartani, egyértelmű fel- vagy lefelé ható nyomás jele nélkül. Az infláció mérséklődésével a jelenlegi árfolyamsáv már nem tudja betölteni a monetáris horgony szerepét; sőt, a jelenléte akadályozza az inflációs célkövetés horgonyának működését. Másfelől az euró 2010-es bevezetésének lehetősége egyre távolabbinak tűnik, és így még néhány évig nem lesz időszerű az ERM II típusú árfolyamrendszer. Végezetül, egy nagyobb árfolyam-ingadozás segíthet megfékezni a fedezetlen devizahitel-felvételt.
Az IMF szerint összességében megfelelőnek tűnik a kamatpolitika. Mivel az áfa csökkentése miatt a 2006-os inflációs rátában bekövetkező visszaesés várhatóan csak átmeneti lesz, a további kamatcsökkentéseket a 2007-re vonatkozó inflációs előrejelzéseknek kellene vezérelni. Ezzel szemben a piacok kamatcsökkentési várakozásai sokkal erősebbek, elvárják, hogy a 2006-os átmeneti inflációcsökkenéshez igazodjon a kamatpolitika. Az inflációcsökkenés folyamata folytatódhat ugyan, de ezt előre feltételezni nem lehet. A további kamatcsökkentésnek az inflációs előrejelzések és várakozások középtávú alakulásából kell kiindulnia.
Annak ellenére, hogy a magánszektor rugalmas és talpraesett, a költségvetési politikában tapasztalt erőtlenség növeli a kockázatok szintjét, az intézkedések halogatása már nem lehet alternatíva az ország számára. A 2005-ös költségvetési hiánycél várható nem teljesülése miatt, illetve 2006 jelentős kihívásaival az országot fenyegető kockázatok erősödtek. A rövid távú makrogazdasági folyamatok alakulása örvendetes, sérülékeny pontok azonban továbbra is maradnak. A konvergenciaprogram 2005-ös költségvetési célkitűzése nem fog teljesülni, a bejelentett, a GDP 1,5 százalékának megfelelő mértékű kiadás visszafogást javasló 2006-os költségvetési elképzelések nem tűnnek elégségesnek sem mértéküket, sem pedig minőségüket illetően.
