Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Folytatódik a „magyar csoda” – ahogy Barcza György, az ING elemzője fogalmazott prognózisában –, azaz az olajárak emelkedése ellenére nem szaladt el az infláció. Az elemzői konszenzusnál (NAPI Gazdaság, 2005. szeptember 8., 1–3. oldal) nagyobb mértékű inflációcsökkenésről számolt be tegnap a KSH: az egy évre visszatekintő drágulás 3,6 százalékos volt a várt 3,76 százalékhoz képest (a Reuters prognózisa 3,83 százalékot mutatot. Egy hónap alatt 0,4 százalékos csökkenést jegyzett fel a KSH, lapunk konszenzusa 0,24 százalék volt. Az első nyolc hónapban átlagosan 3,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. A maginfláció az 1,6 százalékos várakozásokat 0,1 százalékponttal meghaladta ugyan, de az egy év alatti 1,7 százalékos alapdrágulás „teljesen rendben van”.
Bejöttek azok az elemzői várakozások, amelyek az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek áraitól, valamint a szezonalitástól várták az infláció lassulását. Az üzemanyagok árainak inflációnövelő hatásaira vonatkozó várakozások azzal együtt beigazolódtak, hogy – mivel a KSH a 20-áig beérkező adatok alapján állítja össze a tájékoztatóját – az utóbbi hetek üzemanyagár-emelkedése csak a szeptemberi adatban fog megjelenni. Az üzemanyagárak feltehetően libikókába ültetik az inflációt a következő hónapokban – vélekednek az elemzők. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője szerint a kilencedik hónapban meglódulhat a drágulás a benzinárak miatt, igaz, ezt ellensúlyozza némiképp a bázishatás, majd októberben az áfacsökkenés miatt ellenkező irányú folyamatok várhatóak. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője a NAPI Online-nak úgy nyilatkozott, hogy az üzemanyagárak utóbbi hetekben bekövetkező emelkedése miatt a szeptemberi év/év inflációs rátát mindenképpen 4 százalék fölé várja, ami ugyanakkor októberre ismét 4 százalék alá mehet. Az éves lefutást illetően annyiban egyöntetű az elemzői kar véleménye, hogy nem változtatnak az eddigi pályán, ami azonban december végére 3,6 százaléktól egészen 4,2 százalékig szór. Az utolsó két hónapban a bázishatások többek szerint is felhúzzák az inflációt.
A kedvező inflációs környezet megerősíti a hétfőn esedékes kamatcsökkentést, a szakértők szerint 50 bázispont is beleférne, de a monetáris tanács inkább negyed százalékpont mellett teszi le a voksot. Inflációs oldalról az 50 bázispontnak sincs akadálya, de nem kizárt, hogy a jegybank már lassítaná a hozamok esését – vélekedik Suppan Gergely. Amennyiben minden az eddigiek szerint folytatódik, az év végére 5,5 százalékra is süllyedhet az alapkamat – kérdés persze, hogy ez mekkora kockázatot hordoz, a forint jegyzése tegnap enyhe gyengülést mutatott.
