Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kevéssé valószínű, hogy Magyarország a tervezett időpontban, 2010-ben be tudja vezetni a közös európai devizát – több ilyen végkicsengésű elemzés is napvilágot látott az elmúlt napokban, s mindegyik szerint az államháztartás hiánya a fő akadály. E véleményeket Járai Zsigmond is megtámogatta a Reutersnak adott hétvégi interjújában. Az MNB elnöke szerint az euró 2010-es bevezetése mind kevésbé valószínű. Még mindig lehetséges, de ehhez nagyon-nagyon lényeges reformok kellenek. – Azt mondhatom, hogy nehéz lesz, majdnem valószínűtlen, de nem mondanám, hogy lehetetlen – idézte Járai szavait a hírügynökség. A makroelemzők eltérően ítélik meg e megnyilatkozások súlyát, abban azonban összhang látszik, hogy nem lesz egyszerű az euróövezethez vezető út.
A Morgan Stanley (MS) úgy véli, hogy a 2009–10-es euróbevezetési dátumok egyes újonnan csatlakozott közép-európai országok esetében több évvel is tolódhatnak. Ennek oka, hogy a közelgő választások miatt (ismét) tolódhat a fiskális konszolidáció, ami a maastrichti kritériumok teljesítését megakadályozza. Lengyelország, Magyarország és Csehország esetében az euró várhatóan csak 2012–13-ban válik nemzeti fizetőeszközzé – idézi az Index a portfolio.hu-ra hivatkozva az amerikai befektetési bankot. Magyarországot illetően aggodalmaskodnak a privatizációs bevételek deficitcsökkentő tételként történő esetleges elszámolása miatt. Ennél némiképp optimistább a legnagyobb európai hitelminősítő, amely úgy véli, hogy Magyarország legkorábban 2011-ben csatlakozhat az euróövezethez. A Fitch Ratings szerint a konvergenciaelemek közül a költségvetési célok túllépése változatlanul olyan mértékű, hogy szerintük legalább egyéves csúszás sokkal valószínűbb. Más londoni elemzők sem tartják reálisnak a hivatalos magyar céldátumot a nagy költségvetési deficit miatt, és vannak a Fitch által megfogalmazottnál borúlátóbb – a Morgan Stanleyéhez közelebb eső – előrejelzések is.
Ezek az aggályok kétségtelenül megalapozottak – vélekedik Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője. Az elemző egyetért az amerikai befektetési bankkal abban, hogy kreatív könyvelés ide, kreatív könyvelés oda, nem tarható a jelenlegi deficitpálya. Amennyiben Brüsszel átmenetileg lazít is a kondíciókon, vélhetően keményebb lesz a későbbi számonkérés – utalt például a magánnyugdíjpénztárakba fizetett összegek hiányt csökkentő könyvelésének lehetőségére. Ez egyébként azért is valószínű, mert a nagyobb tagországok is kezdenek „elszállni”, amit az Európai Bizottságnak (EB) valahol meg kell fékeznie. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértője azonban úgy véli, hogy – bár egyelőre nem látható az euróhoz vezető deficitpálya – amikorra kell, Magyarország produkálja majd a maastrichti mértékű hiányszámot.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője politikai kérdésnek tartja a – feltehetően utoljára csatlakozó – Magyarország, Csehország és Lengyelország egyszerre való belépését az eurózónába, s ennek érdekében szerinte az EB szemet huny kisebb kozmetikai elemek fölött. Az aggályokat azonban az elemző is megalapozottnak tartja, s az MS által említett teljes államháztartási deficit szerinte sincs távol a 9 százaléktól – a befektetési bank 9,1 százalékról beszél.
