Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybank monetáris tanácsa (MT) a kibővítés óta csak idén májusban volt annyira megosztott a kamatcsökkentés mértékét illetően, mint a legutóbbi, augusztus 22-i ülésen – derül ki az ülés rövidített jegyzőkönyvéből. Augusztusban 8–4 arányban szavaztak a fél százalékpontos vágás mellett a 25 bázispontos ellenében, míg májusban éppen fordítva voltak így a tartással. Az augusztusi kamatdöntés előtt mind a NAPI Gazdaság, mind a Reuters konszenzusa 25 bázispontos vágást mutatott; azzal, hogy az elemzők nem zárták ki ennél nagyobb mérséklés lehetőségét sem, a piacot ennek ellenére azért meglepte a döntés. Az indoklásban túl sok „extra” nincs, legfeljebb az, hogy az MT egyes tagjai úgy látták, a piac nem értékeli „táncra való felhívásként” a vártnál nagyobb vágást, azaz a piac számára egyértelmű, hogy az MNB az inflációnak az adóintézkedések következtében előálló 2006-os átmeneti csökkenésére nem reagál, így a korábbiaknál nagyobb mértékű kamatcsökkentés nem ad félrevezető jelzést a monetáris politika jövőbeli magatartásáról, tehát nem értékeli nagyobb vágási hullám kezdeteként. A piac erről azonban másként vélekedett, s máshol látta a kamatcsökkentés határait – kommentált lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője.
A tanács tagjai szerint az alacsony infláció fennmaradását az is elősegíti, hogy a korábbinál kedvezőbb jövedelmi kilátások mellett is várhatóan óvatos tempóban növekednek a lakosság fogyasztási kiadásai, s a háztartások pénzügyi megtakarításainak emelkedése magasabb ütemű, mint a lakossági fogyasztás dinamikája.
