Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az első félévben a magyarországi élelmiszeripar bruttó termelése 3,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben a belföldi piacon az értékesítése 2 százalékkal mérséklődött, exportja pedig átlagosan 3,3 százalékkal növekedett – mondta lapunknak Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) ügyvezető elnöke. Nem becsülte meg azt, hogy mennyi az élelmiszer-feldolgozók továbbfeldolgozás céljára behozott alapanyagimportja a kereskedők importjához képest, az azonban világos – hangsúlyozta –, hogy az EU-csatlakozás óta jelentősen megsokasodtak az importélelmiszerek. A piacon rendkívül olcsó, de gyenge minőségű élelmiszertermékek jelentek meg viszonylag nagy mennyiségben. A minőség nem tévesztendő azonban össze a biztonsággal – hívta fel a figyelmet Boródi. Utóbbi tekintetében szerinte a magyar élelmiszerpiac jó helyzetben van, annak ellenére, hogy a csatlakozást követően csökkentek a különböző korlátozó intézkedések. Így például nem kötik a piacra jutást hatósági jóváhagyáshoz, és az élelmiszerkönyvnél, a szabványoknál is megszűnt sok kötelezettség.
Az esetleges hiányosságok kiszűrése érdekében a gyártók és a forgalmazók a jövő év január 1-jétől bevezetik a nyomon követési rendszert – tájékoztatott Boródi. Ennek segítségével teljeskörűen megállapítható lesz, hogy ki milyen alap- vagy adalékanyagot hozott be az országba, mit tett a termékébe és azt honnan szerezte be. Eddig a nyomonkövetés nem volt kötelező, s talán ez is hozzájárult az elmúlt időszak kisebb-nagyobb élelmiszerekkel kapcsolatos „válságaihoz” – fogalmazott az ügyvezető elnök.
Boródi szerint a magyar élelmiszergyártó cégek főképpen nem késztermékeket, hanem inkább alapanyagokat importálnak. Úgy véli azonban, hogy mivel ezeknél a társaságoknál hagyományosan kialakult a HACCP minőségbiztosítási rendszer, nincs ok feltételezni, hogy e tekintetben hibát követnének el. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a piacon lévő hétezer vállalkozó közül az újak, tapasztalatlanok és főképpen a késztermékeket importálók hibát követnek el – vélekedett az ügyvezető elnök, aki szerint a hatósági munka a minőség tekintetében is nagyon fontos, nem csak az élelmiszer-biztonság kapcsán. A hatóságok azonban, amelyek az élelmiszer-biztonság terén már többször bizonyítottak, a minőségi ügyekben a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudnak igazán hatékony munkát végezni – magyarázta Boródi. A javulást az erre fordítható források bővítése, illetve az ellenőrzés fókuszának megváltoztatása hozhatná az Éfosz szerint, továbbá a szakmai szövetségeket és a hatóságokat törvényileg fel kellene hatalmazni arra, hogy együttműködjenek a piacon lévő elfogadhatatlan minőségű vagy a fogyasztót félrevezető címkézéssel előállított termékek felkutatása terén. Az azonnali piaci beavatkozások hatékony koordinálása érdekében a Miniszterelnöki Hivatal alá rendelve meg kellene erősíteni és pótlólagos anyagi forrásokkal kellene ellátni a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt is.
