Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A KSH az előzetesen közzétett gazdasági növekedéssel (NAPI Gazdaság, 2005. augusztus 31., 1–3. oldal) azonos ütemű GDP-bővülésről jelentett. A várakozásoknak megfelelően a nettó export és a beruházások húzták a második negyedéves GDP-t – derült ki a KSH tegnap közzétett részletes(ebb) adataiból. A beruházások teljesítményértékének növekedéséhez elsősorban az útépítéseket is magában foglaló szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág 40,9 százalékos bővülése járult hozzá, amely az építési beruházások összességét is meghatározza. Az elemzők nem mulasztják el megjegyezni, hogy az importnyilvántartás feltehetően változtat a képen, igaz, a GDP növekedésének lényeges lefelé korrekciója nem várható. Minden megkérdezett szakértő szerint kitűnik a számokból, hogy a behozatal minden bizonnyal alábecsült, s a valóságban kisebb a nettó kivitel növekedése.
A második negyedévben a GDP 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – tette közzé a statisztikai hivatal. Az első félévben a gazdasági növekedés mértéke 3,5, a naptári hatást figyelembe véve 3,9 százalék volt. A második negyedévben a növekedést termelési oldalról az árutermelő ágazatok közül az ipar és építőipar, a szolgáltatások közül a szállítás, a pénzügyi tevékenység, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményének növekedése húzta. A GDP felhasználási oldalán a legdinamikusabban továbbra is a termékek és szolgáltatások kivitele nőtt. A háztartások fogyasztásának növekedése alatta maradt a GDP növekedési ütemének, de meghaladja a korábbi elemzői várakozásokat. Az előző negyedévhez képest mért, szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdasági növekedés 1,2 százalék volt.
A mezőgazdaság teljesítménye a második negyedévben 10 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában a magas bázis következtében. Az ipar hozzáadott értéke 6,3 százalékkal emelkedett. Az építőipar 13,9 százalékos növekedést mutatott, amelyben a legnagyobb szerepet az úthálózatok fejlesztése játszotta, míg az épületek építése az előbbinél enyhébb növekedési ütemet mutatott. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője szerint mivel a beruházások húzóereje is alapvetően az útépítésekhez kapcsolódik, az államháztartás finanszírozása terén később emiatt is nehézségek léphetnek fel.
A GDP felhasználási oldalán az előző év azonos időszakához képest a háztartások fogyasztása 3,3 százalékkal, a közösségi fogyasztás az első negyedévhez hasonlóan 0,4 százalékkal nőtt. A bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedése 9,4 százalékot tett ki. A készletfelhalmozás értéke negatív, míg az előző év azonos időszakában növekedést mutatott.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában az export növekedése 11,0 százalék volt. Ugyanakkor az import ennél kisebb mértékben, 3,7 százalékkal emelkedett, ami a valószínűsített alulbecslés mellett elsősorban az előző évi magas bázis következménye.
