Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jogtechnikailag megoldható ugyan az ekhózók kizárása az evázók köréből, a pénzügyi tárca kedden beharangozott elképzelésének azonban lehet jogilag aggályos vetülete is. A PM azt szeretné elkerülni, hogy egy ekhózó magánszemély, aki cégén belül ugyanarra vagy más tevékenységekre kiadott számlái után evázik, éves szinten összesen 50 millió (az eva és a tervek szerint az ekhó éves bevételi határa egyaránt 25 millió forint) forintos jövedelmet „adózzon le” kedvezményesen. Jogos a felvetés, de jobbára csak az elmélet szintjén – véli Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke.
Az evázó vállalkozók meghatározó részének éves árbevétele ugyanis a 11–15 millió forintot sem éri el, így valószínűleg jövőre sem haladná meg az evás körből ekhósba vont jövedelem és az evával adózott jövedelem együttesen a 25 milliós határt. Zara szerint azokban az esetekben lehet még aggályos a kizárás jogi megvalósítása, ahol az egyéni vállalkozó, vagy az a bt., amelynek beltagja ekhózik, olyan tevékenységet is folytat, amely nem esik az ekho-körbe. Ekkor a vállalkozási szabadság sérül, mivel nem tevékenységi, hanem tagi alapon történik a megkülönböztetés. A kormányzat logikáját követve ugyanis ekhós magánszemély nem lehet személyes közreműködő tagja bt.-nek, hacsak a cég vezetése nem mond le az eváról. A szakértő szerint olyan kormányzati szándék rajzolódik ki, amely egyértelműen kizárná az evázók köréből az ekhót választani jogosult szakmákat. A probléma veleje a szerződések átminősítéséhez összeállítandó iránymutatás elkészítése, illetve törvénybe foglalása – véli Zara. Amennyiben a november 15-ére ígért iránymutatás alapján az ekhóra jogosult tevékenységet folytatók bevételük egy részét megbízási szerződés alapján kapva vállalkozási jövedelemként (evásan) adózhatják le, a szerződő felek bizonyosan élnek majd a lehetőséggel. A készülő szabályozásnak ugyanakkor valószínűleg nem vethet gátat alkotmánybírósági eljárás: Sólyom László köztársasági elnök ugyanis úgy nyilatkozott, hogy nem él majd az előzetes normakontroll lehetőségével, utólagos normakontroll esetében pedig éveket kell várni az Alkotmánybíróság döntésére.
Acsay Judit, a Magyar Újságírók Szövetsége érdekvédelmi bizottságának elnöke szerint a kizárás újabb kényszerhelyzetet teremtene az érintett szakmák képviselői számára. Azon jövedelmek esetében is a 35 százalékos ekhót kényszerítené rá a szabályozás az érintettekre, amelyek valós megbízási jogviszony alapján, szabadúszó tevékenységből keletkeztek. Emellett az eváról decemberben kell dönteni, míg az ekhóról egész évben lehet nyilatkozni. Az érdekvédő szerint a kérdéssel kapcsolatban nem egyeztetett a MÚOSZ-szal a kormány. Ugyanezt mondta lapunknak Kolosi Péter is, az RTL Klub programigazgatója: a szaktárcák az elektronikus médiumokkal sem konzultáltak a kérdésben. Kolosi mindazonáltal az átminősítési szabályok meghatározását tartja a legfontosabbnak.
