Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Augusztusban a júliusihoz képest átlagosan csökkentek az árak – derül ki lapunk konszenzusából. A maginflációra irányuló várakozások azt mutatják, hogy az előző havi 1,6 százalékos év/éves adat augusztusban nem változik (a KSH jövő kedden teszi közzé a számokat). Az előző hónaphoz képest –0,24 százalékos inflációt mutat a konszenzus, egy évre visszatekintően pedig 3,76 százalékosat – a Reu-ters konszenzusa 3,83 százalék. Az elemzők az év végére 3,93, átlagosan pedig 3,73 százalékos áremelkedést prognosztizálnak, a Reuters rendre 3,93 és 3,75 százalékosat.
Az elemzők ezúttal sok mindenben egy véleményen vannak: az inflációt lefelé húzzák az élelmiszerárak, a szezonalitás is „focizik”, a tartós fogyasztási cikkek továbbra is a csökkenés felé hatnak. Ugyanakkor az üzemanyagok felfelé mozgatják az áremelkedés ütemét. Ezzel együtt is várhatóan „marad az eddigi csoda”, azaz az olajárak emelkedése ellenére nem szalad el az infláció – mondta Barcza György, az ING Bank szakértője. Dezinflációs tényező továbbra is az élelmiszerek és a ruházkodási cikkek szezonális árcsökkenése lehetett – véli Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője. Forián Szabó Gergely, a CA-IB Alapkezelő elemzője szerint a fő csapások mellett például a palackos gáz esetében is enyhe drágulás várható, a taxinál úgyszintén, a külföldi üdülésnél pedig a komoly júliusi áremelkedés áthúzódó hatásaival is számolni kell. Továbbra is fennáll az erős árverseny, ez látszik a pékáruk vagy a textilipari termékek esetében is – vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője.
Az éves lefutást illetően nem ennyire egyöntetű az elemzői kar véleménye. Forián Szabó a szeptemberi 3,8 és az októberi 3,7 százalékot követően az utolsó két hónapban – alapvetően bázishatások miatt – 4,2 százalék körüli éves áremelkedési ütemre számít. Tavaly a vártnál jobban csökkentek az energiaárak, idén ez nem várható, a forint feltehetően nem erősödik tovább, mivel nemigen van már hova, az élelmiszerárak pedig valószínűleg magasabb áremelkedést hoznak. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértője viszont szeptemberre vár 4 százalék körüli drágulást – főként a benzinár emelkedése és bázishatások miatt –, majd az év végére 3,6–3,8 százalékos 12 hónapra visszatekintő áremelkedést prognosztizál. Pintér András szerint az üzemanyagárak elmúlt napokban látott megugrása rövid távon jelent elsősorban inflációs kockázatot, ám a decemberi infláció így is a hivatalos 4 százalékos cél alatt maradhat.
