Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mintegy 50 százalékkal kevesebbe kerül az államnak a közműépítés támogatása az Ökotám-rendszer keretében, mint a címzett és céltámogatási rendszerrel. Ráadásul az előbbi esetben nem egyszeri kifizetésről, hanem több évre széthúzott kamattámogatásról van szó – jelentette ki Váci Gyula, az Ökotám 2000 alapítója, válaszul az Állami Számvevőszék (ÁSZ) augusztusi jelentésére. Az ÁSZ ugyanis a közműépítés támogatási rendszerének vizsgálata során úgy találta, hogy az Ökotám-rendszerben megvalósult aránytalanul magas beruházási költség miatt 2000 óta 4,8–5,1 milliárd forint értékben indokolatlanul vettek igénybe állami támogatást. A szolgáltatásokért kiszámlázott teljes önkormányzati bevétel 7,3 milliárd forint volt, amelynek kifizetésére a fővállalkozó 4,2 milliárd forint állami támogatású hitelt vett fel. Ezt az érintettek azzal cáfolták, hogy a beruházás költségét a BM fajlagos normái alapján határozták meg, valamint minden esetben közbeszerzési eljárást folytattak le, ahol a legfőbb szempont az ár volt.
Mivel a magánszemélyeknek nyújtott közműépítési támogatás mértékét a beruházás összköltsége alapján határozzák meg, az államnak a beruházás tényleges értékéhez képest jóval nagyobb támogatást kellett kifizetnie. Ezt a pénzt a lakók a víziközmű-társulat részére fizették be, és azt végül a lakás-takarékpénztári (ltp) betét fedezetére fordították – ez az ÁSZ szerint jogszerűtlen. Az ltp-betét után igénybe vett 30 százalékos állami támogatás becsült összege 2,2 milliárd forint. Váci szerint nem történt jogsértés, mivel a jogszabály a támogatás igénylését csak a társulás részére történő befizetéséhez köti és nem rendelkezik a felhasználásról. Az ÁSZ többek között javasolja, hogy a kormány vizsgálja felül a közműtámogatásra, valamint az ltp-betétre vonatkozó jogszabályokat, a Pénzügyminisztérium pedig vonja vissza a 2004. évre jogtalanul igénybe vett közműtámogatásokat.
Váci szerint eddig több mint száz önkormányzatnál valósult meg ebben a rendszerben közműfejlesztés, elsősorban tőkehiányos kistelepüléseken, amelyek önerőből ezt nem tudták volna megtenni.
