Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Véleményezés vagy tájékoztatás, Budapest Airport vagy ÁPV? Fogalmak és cégnevek, amelyek megfelelő értelmezése és használata bizonyára megkönnyítené a reptérüzemeltetés privatizációját, ehhez képest a munkaügyi bíróság ítélete sem tette sokkal tisztábbá a képet. A PM-nek az üzemi tanács mellett a GKM-et is szemmel kell tartania az ügyben.
Nem látszik lehetőség arra, hogy mielőbb peren kívül megegyezzenek a Budapest Airport (BA) Rt. tulajdonosával, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-vel – vélekedik Kovács Zoltán, a BA-nál működő Repülőtéri Minibusz Gépkocsivezetők Szakszervezete alelnöke –, hiszen a társaság eddig nem is jelezte erre vonatkozó szándékát. Minden bizonnyal folytatódik tehát az a per, amelyet a BA üzemi tanácsa (üt) kezdeményezett a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, mivel szerinte a Munka törvénykönyve alapján a munkáltató nem véleményeztette velük a Ferihegyet működtető cég privatizációs pályázatát. Az állami cég képviselője azzal érvelt, hogy „sem az Országgyűlés által hozott törvény, sem a vonatkozó kormányzati döntés nem tekinthető munkáltatói intézkedésnek, ugyancsak nem az az ÁPV Rt. pályázati kiírása; erre tekintettel azokat nem kellett véleményeztetni az üzemi tanáccsal”. Figyelemre méltó azonban, hogy az ügyben az alperes, vagyis a kérelmezett a BA és nem az ÁPV. Az üt előterjesztésében is arra hivatkozott, hogy a munkáltató nem véleményeztette a pályázati kiírást, az ÁPV pedig nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének. A bíróság nem jogerős végzésében érvénytelenítette a pályázati kiírást; indoklása szerint ezzel ellentétes álláspont esetén az állami tulajdonban lévő munkáltatóra indokolatlanul eltérő szabályok vonatkoznának.
A Pénzügyminisztérium (PM) szerint nem megalapozott az üt keresete. A tanács álláspontjával ellentétben ugyanis az ÁPV Rt. nem mint munkáltató, hanem mint vagyonkezelő érintett a privatizációs ügyben, így rajta nem kérhető számon a Munka törvénykönyve szerinti tájékoztatási kötelezettség – mondta lapunknak Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca kabinetfőnöke, aki szerint egyébként az üt megkapta az ilyen esetekben szükséges tájékoztatást.
Az üzemi tanács a tőzsdei bevezetés mellett volt
Az RMGSZ alelnöke viszont kiemelte, hogy sem a BA vezetése, sem pedig az ÁPV nem kezdeményezte az üt számára a véleményeztetést, sőt, mind ez idáig nem is látta a pályázati kiírást. Folyt ugyan megbeszélés az ÁPV és az érdekképviseleti vezetők között, de ezek alapvetően a bérfeszültséggel, s egyéb munkáltatói jogokkal voltak kapcsolatosak. Ezek egyikén vetette fel az üt a BA privatizációjának azt a módját, amelyet támogatni tudna, ez pedig a tőzsdei bevezetés melletti dolgozói tulajdonszerzés volt. Ettől viszont az ÁPV határozottan elzárkózott. Ezt követően olyan irányt vettek a megbeszélések, hogy miként lehetne „kompenzálni” a tulajdonrészhez nem jutó dolgozókat, s ekkor állt elő a vagyonkezelő azzal, hogy átlagosan, differenciáltan 3,5 havi juttatásban részesíti a dolgozókat; ám ennek fejében elvárja, hogy a szakszervezetek ne indítsanak sztrájkot a privatizációs folyamat lezártáig és az üt vonja vissza a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz benyújtott keresetét. Ez a megállapodás végül nem született meg, új pedig nem látszik körvonalazódni, ám a munkavállalók továbbra is igényt tartanak az őket megillető jogokra.
A bírósági eljárás tehát minden bizonnyal folytatódik, és ha nem akasztja is meg a privatizációs folyamatot, zavart okozhat. A másodfokú döntés ugyanis azután születhet meg, miután a pályázók a kiírás szerint már beadták – immár kötelező érvényű – ajánlatukat. Ekkor sem lehetnek teljes biztonságban, hiszen a jogi procedúra akár a Legfelsőbb Bíróságon és az Alkotmánybíróságon is folytatódhat. Kovács szerint egyébként nem a fenti az egyetlen probléma a BA értékesítésével kapcsolatban: a privatizáció szakmailag teljesen előkészítetlen, s több jogszabályi változásra is szükség lenne lebonyolítása érdekében. Most ugyanis csak az egyértelmű, hogy a 2300 dolgozó és a BA üzemeltetési joga képezi az értékesítés tárgyát.
PM kontra GKM
A PM továbbra is bízik benne, hogy még az idén lezárul a BA privatizációja, nem számolnak egy esetleges új eljárással. A tárcának azonban nemcsak az üzemi tanáccsal, hanem minisztériumtársával is vitája van az ügyben. Veres János pénzügyminiszter többször is kijelentette, hogy a BA eladásából befolyó összeg egy részét a költségvetés folyó hiányának mérséklésére fordítaná a PM (ami csak a pénzforgalmi egyenleget javítaná, az eredményszemléletűt nem), Kóka János gazdasági miniszter viszont a múlt héten a Figyelőnek adott interjúban leszögezte, hogy a bevételt az adósságállomány csökkentésére, és nem folyó célokra kell felhasználni. Lapunknak pénteken a gazdasági tárca sajtóosztályán keresztül a miniszter megerősítette ebbéli véleményét, vagyis a kormányon belül még nincs lejátszva, hogy végül miként használják fel az akár 400 milliárd forintot is meghaladó bevételt. Pichler Ferenc állítja, hogy mind a privatizációs folyamat, mind a bevételek elszámolása összhangban lesz az EU, illetve annak statisztikai hivatala, az Eurostat módszertanával.
Két év között osztanák meg a bevételt
A PM két költségvetési év között osztaná meg a bevételt: egy része az idei büdzsét javítaná, más része – hírek szerint a nagyobbik – viszont a 2006-os költségvetést szépítené. Tekintve, hogy az eredeti menetrend szerint a BA utáni bevételek még ez év végén befolynak, ha az üzemi tanács keresete nem akasztja meg a privatizációt, megfigyelők szerint akkor is rendelkezésre állnak olyan technikák, amelyekkel kitolható a jövő évre a bevételek egy részének elszámolása. Miután ez csak a pénzforgalmat érinti, az eredményszemléletűt nem, máris módosításra szorulnak a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos kormányzati elképzelések: az eredeti tervek szerint ugyanis nem lenne különbség – másképpen „híd” – a kétféle elszámolási módszerből adódó hiány között. A BA-ügy viszont több száz milliárd forintos eltérést eredményezhet a hiánymutatók között, amit még át kell vezetni a számokon – ha ilyen elszámolási technikát választanak végül.
