Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szeptember 1-jétől hatályos a Büntető törvénykönyv (Btk.) azon rendelkezése, amely alapján akár nyolcéves börtönbüntetésre is elítélhetik a feketén vagy színlelt szerződéssel foglalkoztató munkaadókat. A jogszabály ugyan eddig is lehetőséget adott az adócsalók büntetőjogi felelősségre vonására, a mostani módosítással azonban egyértelműbbé vált a helyzet, és szigorodtak a büntetési tételek is. Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint erre azért volt szükség, mert míg az adók esetében viszonylag jól megbecsülhető a büntetési tétel alapjául szolgáló adóhiány mértéke, addig a foglalkoztatás esetében csak az bizonyítható százszázalékosan, hogy az ellenőrzés napján dolgozott-e az illető, a be nem fizetett járulék mértéke már nehezebben becsülhető. Most tehát a színlelt szerződésekkel kapcsolatos moratóriumnak köszönhetően olyan helyzet állt elő, hogy a színlelt munkaviszony esetében adójogi értelemben ugyan moratóriumot élveznek a munkaadók, munkajogi és büntetőjogi értelemben véve azonban nem.
További bizonytalanságot okozhat a januártól hatályos új adózási forma, az ekho megjelenése. Az erre áttérő adózók esetében ugyanis azt ígérte a miniszterelnök, hogy nem firtatják a hatóságok a vitatható szerződéseket a múltból. Vadász viszont rámutatott, hogy a jelenlegi jogszabálytervezetből még hiányzik ez a garancia. Szakértők szerint a büntetőjogi rendelkezés homályos pontjai közé tartozik az is, hogy nincs olyan jogszabály, amelyik meghatározná a színlelt szerződés fogalmát.
Vadász szerint az adóhatóság és a munkaügyi hatóság ellenőrei elvileg hivatalból kötelesek feljelentést tenni, ha adócsalást észlelnek, de a járulékfizetést hanyagoló munkáltatókat a foglalkoztatott vagy bármely más, harmadik személy is feljelentheti. A szakértő azonban emlékeztet arra, hogy részben kapacitáshiány miatt a hatóságok revizorai viszonylag ritkán élnek a büntetőjogi feljelentés eszközével. Az adóhatóság részéről évente átlagosan 1200 esetben tesznek feljelentést – ennél jóval magasabb a tagi kölcsönnel vagy a fiktív számlázással kapcsolatos csalások száma. Vadász így azt tartja valószínűnek, hogy az újonnan nevesített eseteket inkább lakossági bejelentések alapján vizsgálhatják majd a nyomozók, noha a színlelt szerződéssel vagy feketén foglalkoztatott dolgozó önmagának is komoly kellemetlenséget okozhatna a bejelentéssel. Amikor az APEH keretében megindult a bűnügyi igazgatóság tevékenysége, egy hónap alatt 6 ezer bejelentés érkezett, amelyeket csak évek alatt dolgozott fel a szervezet – idézi fel a tapasztalatokat Vadász.
