Alig módosította a KSH a júniusi külkeradatokat – derül ki a tegnap közzétett számokból. A hatodaik havi deficitet 114 millió euróról 119,4 millióra növelte a hivatal a részletes számok közzétételével. Mindez azért is érdekes, mert a jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében a valóshoz képest jelentős eltérést feltételezett a külkereskedelmi adatok becslése során. Az első félévében folytatódott az – a megelőző öt negyedévben tapasztalt – tendencia, amely szerint a kivitel volumenének növekedése meghaladja a behozatalét. A növekedési ütem értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy mind a kivitel, mind a behozatal esetében jelentős és ellentétes előjelű bázishatás érvényesül, vagyis az uniós csatlakozást megelőzően az import értéke szokatlanul magas, az exporté pedig április végéig alacsony értékű volt, majd azt követően ugrásszerűen nőtt. Az import változásánál számolni kell márciusi és az áprilisi forgalomban a csatlakozási elővásárlások értékével, míg a májusi és a júniusi forgalomban egyszeri hatásként jelentkező átmeneti tételek elszámolásával. Az egy évvel korábbihoz mért hiány 141 millió euróval kisebb az első becslés 170 millió eurójánál. Az előzetes várakozásoknál – amelyek konszenzusa 260 millió eurót mutatott – mindenesetre mindkét adat szignifikánsan jobb.
A kivitel forintárszintje az első félévben 2, a behozatalé 1 százalékkal csökkent, így a cserearány mintegy másfél százalékkal romlott. A cserearányromlás legfontosabb tényezőit az exportban a nagyobb forgalmú gépek és szállítóeszközök kereskedelmében tapasztalt 5 százalékos árszintcsökkenés, valamint a behozatalban határozottan nagyobb részesedéssel rendelkező energiahordozók forgalmában tapasztalt kétszámjegyű árszintnövekedés jelentette. A forint főbb devizákhoz viszonyított árfolyama 4 százalékkal erősödött a bázisidőszakihoz képest, amelyen belül a meghatározó részaránnyal rendelkező euróhoz 3, a dollárhoz viszonyítva 8 százalékos felértékelődés volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 2, importban 3 százalékkal nőtt.
