Az elmúlt két napban 245 forintról valamivel 243,80 forint körüli értékre gyengült az európai deviza. Ebben elemzők egybehangzó megítélése szerint vastagon benne volt a zloty „keze”, de mellette más feltörekvő deviza is húzta a forintot, sőt – az eddigiektől eltérően – a héten közzétett, nem az inflációról szóló makrohírek és az ezekhez tartozó kommentárok is hozzájárultak a magyar fizetőeszköz izmosodásához. Több tényező gerjedt össze – fogalmazott lapunknak Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. A lengyel alapkamat 25 bázispontos megkurtítása mindenképpen a magyar kamatelőny – amely a múlt hétfői budapesti 50 bázispontos csökkentés ellenére is számottevő maradt – malmára hajtotta a vizet, főleg annak ismeretében, hogy további negyed százalékpontos vágást már beáraztak a varsói piac szereplői. Ugyancsak ezt erősítette az európai és az amerikai hozamok 10–15 bázispontos esése. A chicagói beszerzési menedzserindex tegnapelőtti komoly esése – annak ellenére, hogy ez a mutató eléggé ingadozik – ugyancsak a feltörekvő devizákat segítette, mivel csökkentette egy nagyobb amerikai kamatemelés esélyét, illetve megerősítette a globális növekedés lassulásával kapcsolatos félelmeket. A feltörekvő devizák általános erősödése – s itt bukkan fel a zloty másodszor – szintén fölfelé hajtotta a forintot.
Az eddigiektől eltérően a kedden közzétett, a vártnál szignifikánsan nagyobb második negyedéves GDP-növekedési adat ugyancsak pozitív hatásokat gerjesztett annak ellenére, hogy a piac – az infláció kivételével – nemigen figyel a makroszámokra. Emellett – azzal együtt, hogy a hiánycél feltehetően nem teljesül, kis túllövés szinte biztos – az államháztartási pozíciók megítélése is javult, legalábbis ez derül ki a különböző kommentárokból, „kissé talán enyhült a fekete bárány pozíció”. Az infláció előre tekintve abszolút jó pályán mozog, ami ugyan nem új hír, de erősíti a kedvező makroadatokat.
A kamatvárakozásokat illetően az elemzők a piacnál – ahol erősödnek a 6 százalék alatti kamatot jelző várakozások – óvatosabban fogalmaznak, de számukra sem lenne meglepetés, ha az alapkamat az év végére 6 százalék alá csúszna. A Budapest Economics 6,00–6,25 százalékos decemberi alapkamatot vár, Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértője 5,75–6,00 százalékra teszi az év végi szintet, sőt, ha a tőkebeáramlás üteme fennmarad, úgy az 5,5 százalékot sem tartja kizártnak.
