Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az előzetes számítások alapján a magyar bruttó hazai termék az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,1 százalékkal nőtt az idei második negyedévben. A NAPI Gazdaság konszenzusa 3,88 százalékos, a Reutersé pedig 3,7 százalékos bővülést mutatott (NAPI Gazdaság, 2005. augusztus 29., 1–2. oldal). Az első félévben a gazdasági növekedés mértéke 3,5 százalék, a naptári hatást figyelembe véve 3,9 százalék volt. A szezonálisan kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 1,2 százalékkal emelkedett a GDP. Az elemzői vélemények szerint a növekedés motorja a nettó export, valamint a beruházások voltak, az utóbbiak a vártnál magasabb második negyedéves, 9,4 százalékos bővüléssel be is váltották az ez irányú várakozásokat. Mindenképpen pozitív üzenet, hogy az építőipari mellett a gépberuházások is értékelhetően nőttek – kommentált lapunknak Kovács György, a Budapest Economics elemzője. Az építési beruházások 13,9 százalékkal, a gépberuházások pedig 4,2 százalékkal emelkedtek. A beruházások teljesítményértékének növekedéséhez elsősorban az útépítéseket is magában foglaló szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág 40,9 százalékos bővülése járult hozzá, amely az építési beruházások összességét is meghatározza. Kovács szerint a fogyasztás feltehetően nem nőtt komolyabb mértékben, nagy kérdés viszont a készletek alakulása. Az elemző úgy véli, hogy szemben az egy évvel korábbival, idén a második negyedévben – hasonlóan az elsőhöz – inkább a növekedés gyorsulása ellen hat a készletfelhalmozás.
A bruttó hozzáadott érték volumene az árutermelő ágazatokban 5,2 százalékkal, a szolgáltató ágazatok hozzáadott értéke 3,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az autópálya-beruházások mellett a feldolgozóipari teljesítmény is kedvező (8 százalék körüli), amiből az következik, hogy tartósan megalapozott a 4 százalék körüli gazdasági növekedés Magyarországon – mondta a NAPI Online-nak Barcza György, az ING Bank elemzője. Egyedül a magas olajár szólhat közbe, egyelőre kérdéses ugyanis, hogy miképp reagál arra a globális és az európai gazdaság. A pozitív trendet jelzi, hogy negyedéves viszonylatban négy éve nem volt a mostani 1,2 százalékot elérő negyedéves szintű növekedési adat. A magyar gazdaság tehát kilábalt a négy évvel ezelőtt kezdődött recesszióból, Barcza szerint már a reálszféra sem érzékeli azt. Az elemző úgy látja, hogy a bővüléshez a csökkenő kamatszint is hozzájárulhatott a beruházási kedv ösztönzése révén.
