Az a szülő, aki nem szeretné állami iskolába adni gyermekét, ma már széles kínálatból válogathat Magyarországon is: az általános iskolától az érettségi utáni szakképzésig terjedő skálán található mintegy 10 ezer oktatási intézmény közül több mint 400 alapítványi vagy magániskolaként működik. (Kifejezetten magániskola kevés van, mivel ezek a diákok után járó normatív támogatásnak csak a harmadát kapják, így a költség nagy részét önerőből kell fedezniük.) Az alapítványi és a magániskolák mintegy 60 százaléka a fővárosban és környékén található. Országos szinten az alapítványi óvodák és iskolák általában ott jelennek meg, ahol hiányos az oktatási intézmények vagy az egy adott szakirányú képzést folytató létesítmények rendszere, és csak ritkán szerveződnek az elit kiszolgálására – mondta lapunknak Horn György, az Alternatív és Magániskolák Egyesületének elnöke.
A piacon ma az alternatív, valamint a nemzetközi elitképző általános iskolák és gimnáziumok a legkeresettebbek. Az elitképzők gyakran nemzetközi iskolahálózat tagjai és költségtérítésük akár több ezer dollár is lehet évente, az alternatív iskolák költségtérítése havi 5 ezer forinttól 30-35 ezer forintig terjed (a család anyagi helyzetétől is függően). Ez utóbbiak iránt a gyerekközpontú oktatás miatt folyamatosan nagy az érdeklődés, bár az elmúlt évekhez viszonyítva visszaesés figyelhető meg, mivel a növekvő választék miatt a szülők mérlegelhetik, hogy költségtérítéses vagy ingyenes alternatív iskolába kívánják-e adni gyereküket. A III. kerületi Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba például a kilencvenes évek elején mintegy 8 ezren jelentkeztek 60 helyre, ma már ez a szám csak 200 körül van, bár a felsőoktatási intézménybe továbbjutók aránya évek óta 95 százalék fölötti. Az alapítványi iskolák nehéz helyzetben vannak – mondta el Horn György –, mivel az önkormányzati iskoláktól eltérően nem kapják meg a helyi önkormányzattól a normatív támogatás alapján járó kiegészítést. Az anyagi támogatás hiánya ellenére ugyanakkor az állam erőteljesen beavatkozik az intézmények belső életébe mind a taneszközjegyzék, mind az épület működtetése, mind a tanárok javadalmazása terén (utóbbi a közalkalmazotti tábla szerint történik). Nem kedveznek az előírások a szülőknek sem: aki nem állami fenntartású iskolában tandíjat fizet, annak nem jár ingyenes tankönyv akkor sem, ha egyébként jogosult lenne rá – figyelmeztet Keszei Sándor, a Magyar Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke.
Az alternatív intézmények tanterve és követelményrendszere eltérhet a többi iskoláétól, mert ezekre nem vonatkoznak az oktatási törvény egyes rendelkezései. Működésük megkezdéséhez viszont akkreditált kerettantervre van szükség; többletköltségeikhez központi költségvetési támogatás nem igényelhető, így ez a szülőkre hárul. Hátrányokkal járhat az is, hogy a sajátos követelmények, a hagyományostól eltérő módszerek miatt a diákok nehezen tudnak iskolát váltani. A nem állami finanszírozású intézmények teljesen beilleszkedtek a magyar oktatási rendszerbe – jelentette ki ugyanakkor a NAPI Gazdaság kérdésére Czímer László, az Oktatási Minisztérium tanügyi igazgatósági főosztályának vezetője. Az ilyen iskolákban dolgozó pedagógusok nem közalkalmazottak – tudtuk meg –, de munkájukat sok ponton (kötelező óraszám, pótszabadság) a közoktatási törvényben foglaltak alapján szabályozzák. Az egyházi, alapítványi és egyéb iskolák száma az elmúlt három évben stagnált; „divathullámok” megfigyelhetőek – napjainkban éppen a művészeti szakiskolákat kapták fel –, de ezek két-három év alatt lefutnak.
Willin-Tóth Kornélia