Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csaknem egyéves egyeztetési folyamat után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap bemutatta a majdnem kész ekhokoncepciót. A törvénytervezetnek csupán egyetlen olyan részlete van a kormányfő szerint, amelyik pontosításra szorul, mégpedig az ekho választására jogosultak körének meghatározása. Az alkotmányosság biztosítása érdekében egyelőre homályos megfogalmazással élnek a jogalkotók: a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a művészi önkifejezést szolgáló szakmai tevékenységet végző magánszemélyekre vonatkozik majd az ekho.
Horváthné Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoopers vezető menedzsere szerint e megfogalmazás nehezen lenne megtámadható az Alkotmánybíróságon, amely korábban kimondta, hogy szignifikáns differenciáló ismérv meghatározása esetén jogában áll az államnak kedvezményes adózást biztosítani egyes csoportoknak. Korábbi jogi szakértői vélemények szerint a TEÁOR számok szerinti felsorolás nem felelt meg ennek a feltételnek. Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke a NAPI Online-nak azonban úgy nyilatkozott, hogy ez nem megoldás az alkotmányosság kérdésére, mivel e két kategóriába bárki beletartozhat, aki egy általa létrehozott honlapon teszi közzé véleményét.
A színlelt szerződés, illetve a kényszervállalkozás problémájával küszködők közül azonban csak keveseknek nyújt megoldást az ekho, számos olyan tevékenység létezik még (például az informatikusoké), akik ezt követően is kénytelenek lesznek tisztázatlan jogi körülmények között dolgozni – emelte ki Horváthné. Az ő esetükben, illetve az ekhót nem választók esetében sok múlik a november 15-ig kidolgozandó ellenőrzési szabályokon a megbízási szerződések átminősítését illetően.
A tegnap bemutatott koncepcióban több új elem is van: ekhós jövedelmet nemcsak magánszemélyként, illetve munkavállalóként, hanem egyéni és társas vállalkozás tagjaként is felvehet majd a foglalkoztatott, vagyis az ekho egyaránt választható lesz munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, megbízási vagy vállalkozói jogviszony esetében. Vállalkozás tagjai vállalkozói kivét vagy személyes közreműködés címén felvett jövedelem után adózhatnak ekhóval. Minden esetben az alsó jövedelmi korlát éves szinten a minimálbér tizenkétszerese – ezután rendes munkaviszony szerinti adó- és járulékterhet fizet vagy a munkáltató, vagy az a társaság, amelyből az adózó tagként vesz ki jövedelmet –, a felső jövedelemkorlát pedig évi 25 millió forint. A sajtótájékoztatón kiderült, hogy a televíziótársaságok kérésére emelték fel 10 millióról az eváéval megegyező 25 millió forintra a jövedelemhatárt.
A minimálbér feletti rész után a munkáltató 20, a foglalkoztatott 15 százalékos közterhet fizet. Az, hogy a terhek megosztása a gyakorlatban hogyan történik, egyéni megállapodás kérdése; elképzelhető, hogy a most evás vállalkozóként tevékenykedők jelenlegi jövedelmük több mint 35 százalékától esnek el, ha a megbízó nem vállalja át a 20 százalék közterhet. Mindez a munkaviszonyból származó járulékfizetéshez képest 50 százalékos nyugdíjjogosultságot, a természetbeni egészségügyi szolgáltatások terén alapellátást és arányosított pénzbeli egészségügyi juttatást (táppénz, gyed) biztosít – hangzott el a sajtótájékoztatón. Álláskeresési juttatás (munkanélküli-segély) viszont csak a munkaviszonyban dolgozóknak jár majd – mondta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter.
Horváthné szerint így elsősorban azoknak a fiataloknak éri meg az ekho, akik kevés egészségügyi ellátást vesznek igénybe, és még nem terveznek családalapítást.
