Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elillanni látszik az elemzői kar korábbi pesszimizmusa, amikor úgy vélekedtek, hogy „minden a lassulás felé mutat”: ehhez képest a második negyedévre a GDP csaknem egy százalékponttal gyorsabb növekedését várják. Lapunk konszenzusa ugyanis 3,88 százalékos bővülést mutat a KSH által közzétett 2,9 százalékos, illetve az akkor első ízben publikált, a naptári hatások kiszűrésével számolt 3,5 százalékos első negyedéves előzetes adathoz képest – az erre vonatkozó konszenzus 2,98 százalékos volt (NAPI Gazdaság, 2005. június 1., 1–3. oldal). Az év egészére 3,52 százalékos növekedést mutat a konszenzus, ami ugyancsak lényegesen meghaladja a három hónappal korábbi 3,33 százalékos várakozásokat (NAPI Gazdaság, 2005. május 30., 1–3. oldal), igaz, a második negyedéves ütemtől elmarad.
A Reuters ugyanerre az időszakra 3,7 százalékos növekedést prognosztizált, egész évre pedig gyakorlatilag lapunk konszenzusával megegyező, 3,53 százalékos bővülést mutat a hírügynökség konszenzusa.
Az elemzők abban tulajdonképpen megegyeznek, hogy a növekedés motorja a nettó export növekedése – egy negyedévvel korábban sem az export, sem pedig az ipari termelés nem számított húzóerőnek a várakozások szerint, s nem is lettek azok. A második negyedévben az export-import olló várhatóan 1,8 százalékra nő a negyedévvel korábbi 1,4 százalékról – vélekedik Lányi Bence, a Raiffeisen Értékpapír elemzője. A nettó export növekedését termelői oldalról is megtámasztják az ipari kibocsátás adatai. Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető elemzője szerint ugyanakkor a második félévben az import erőteljesebb növekedésére lehet számítani, ami az év egészében 9-10 százalékot is elérhet. Az elemzők azzal együtt a nettó exportot tartják a növekedés motorjának, hogy a jegybank már felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH eddig közzétett külkereskedelmi adatai jelentős bizonytalanságot tartalmazhatnak, s a behozatalnak az előzetes adatokban foglaltakhoz képest egymilliárd eurós növekedése sem kizárt.
Az elemzők a második három hónapban a fogyasztás növekedésére is számítanak, szemben az első negyedévre vonatkozó várakozásaikkal. Akkor visszaesést prognosztizáltak, most enyhe, de stabil bővülésre számítanak – a korábbi 2,2 helyett 2,4 százalékos növekedés várható. Ugyancsak a lakossági fogyasztás növekedését vetíti előre a jövedelemviszonyok alakulása, és semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni ezzel kapcsolatban az országgyűlési választások közeledtét. Jelentős kérdőjel a közösségi fogyasztások alakulása: többen is úgy vélik, hogy az államigazgatásban a kiadások reálértéken való komolyabb növekedésére nem kell számítani. Ugyancsak várható a beruházások erőteljesebb bővülése, Lányi szerint év/év alapon ez 7,5 százalék körül alakulhat, ami gyorsulás az első negyedév 6,8 százalékához képest – igaz, az első negyedévben az éves beruházási tevékenységnek rendszerint csak egynyolcadát valósítják meg.
A KSH kedden publikálja a GDP-adatot.
