Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szeptember 1-jétől az eddigi 49 százalék fölött 29 százalékos járulékteher rakódik a részvényopciós juttatásból származó jövedelmekre, ugyanis a magyar kifizetőktől származó juttatáshoz hasonló adójogi szabályozás vonatkozik majd a külföldi anyacégektől származó jövedelemre is. A munkavállalónál így csupán a lehívott összeg 20,5 százaléka marad. Reszler Ákos, az Informatikai Vállalkozók Szövetségének (IVSZ) tiszteletbeli elnöke szerint a közterhet valójában a munkavállalók fizetik meg, a külföldi anyacég ugyanis nem hajlandó átvállalni a lehívás tetszőleges időpontja miatt előre nem tervezhető tételt – noha erre a járulékokat illetően lehetőséget adna a jogszabály.
Vityi Péter, az IVSZ elnökségi tagja szerint aki eddig gondolkozott részvényopciós program beindításán, az most elveti azt, bár a legtöbb multinacionális társaságnál már működik ilyen. Az opciótulajdonosok pedig három lehetőség közül választhatnak. Kivárhatnak, hátha változik a szabályozás, még a pluszteher bevezetése előtt lehívhatják opciójukat – ha éppen kedvező a részvény árfolyama –, vagy marad a jövedelem eltitkolása. Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke a NAPI Online-nak úgy nyilatkozott, hogy előfordulhat, a jövedelem eltitkolására éppen a multik igyekeznek majd rábírni alkalmazottjaikat, vagy rosszabb esetben elvihetik Magyarországról a projekteket oda, ahol a túlzott terhelés nélkül alkalmazhatják a megszokott ösztönzési eszközt. Az IVSZ vezetősége szintén ez utóbbi forgatókönyvet vetítette előre. A szövetség becslése szerint több tízezer munkavállalót érinthet a módosítás, míg a költségvetésnek a mostani szabályozás mellett mindössze 1-2 milliárd forintot hozhat a részvényopciós juttatások megadóztatása (a természetbeni juttatások összes adóterhe az IVSZ szerint 8-9 milliárd forint).
Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere úgy véli, hogy az adóelkerülés lehetőségével nemigen lehet élni, mivel az opciók lehívását az APEH könnyedén nyomon követheti a cég könyvelésében. Az új szabályozás hatása elsősorban attól függ, hogy azt anyagi ösztönzőként kívánja használni a cég, vagy a munkavállaló megtartására koncentrál. Az előbbi esetben vetheti inkább vissza az adóztatás a részvényjuttatási programokat; a magyarországi gyakorlatban inkább ez az azonnal beváltható opció a jellemző, határidős opciókat inkább a vezetői beosztásban lévők kapnak. Az adóteher ugyanakkor attól is függ, hogy mikor foglalták írásba a részvényjuttatást: amennyiben 2003. január 1. előtt, akkor egyéb jövedelemként adózik, amelyet szeptember 1-je után sem terhel a 29 százalékos tb-járulék. A programok zömét azonban az elmúlt szűk két évben indították.
