Az egyéni és társas vállalkozók cégükből nem vehetnének ki ekhós jövedelmet, azt csupán a jelenleg megbízóként szereplő munkáltatótól magánszemélyként kaphatnának – tudtuk meg Acsay Judittól, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége érdekvédelmi bizottságának elnökétől.
Amennyiben az ekhót a jelenlegi ígéreteknek megfelelően fogadja majd el az Országgyűlés, akkor sokaknak kell majd elgondolkozniuk azon, hogy felszámolják egyéni vagy társas vállalkozásukat, ha a bevételt potenciálisan ekhós jövedelem képezi.
Ez a – több adószakértő által kifogásolt – konstrukció így többletmunkát ad majd mind a foglalkoztatónak, mind a munkavégzőnek, mivel az érintett cégek nagy részénél mára megszüntették a vegyes jogviszonyokat, vagy folyamatban van a felszámolásuk, és általában tisztán vállalkozói jogviszonnyá alakították ezeket.
Acsay hangsúlyozta, hogy a Csizmár Gábor munkaügyi miniszterrel tegnap történt egyeztetés konstruktív volt. Az eredeti koncepcióban a tevékenységeket jelölő TEÁOR számok szerint döntően a felsősokú végzettséghez kötött szakmák képviselői térhettek volna át ekhóra, Csizmár azonban ígéretet tett arra, hogy mind az újságírók, mind a színészek esetében kiegészülhet a lista a középfokú végzettséghez kötött TEÁOR számokkal is. Ez a felsőfokú tanulmányaikat halasztó pályakezdők számára tenné különösen vonzóvá az ekhót – mondta Acsay.
A MÚOSZ szintén ígéretet kapott egy olyan kritériumrendszer kialakítására, amely meghatározza a színlelt szerződések átminősítésének feltételrendszerét, ez egyfajta biztosítékot adhat a valóban vállalkozóként tevékenykedő szellemi foglalkozásúak társaságainak. A munkaügyi tárca és a munkaügyi felügyelet már elkészítette szakmai állásfoglalását az ügyben, amit a Pénzügyminisztériummal is egyeztetnek az ígéret szerint, így az adóhatóság kezében is egy széles körben elfogadott iránymutatás lesz majd – mondta Acsay. A MÚOSZ törekvése szerint mindezt jogszabályi keretekbe kellene foglalni, erről azonban nem biztosította a szövetséget a miniszter.
