A Munka törvénykönyve tervezett változtatásairól tárgyalt tegnap az OÉT – majdnem minden téren ellentmondás volt a felek között. A módosítási javaslatok visszakerülnek a munkajogi bizottsághoz. A legélesebb ellentét a munkaerő-kölcsönzés és december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása körül alakult ki. A kölcsönzés esetében a fő problémát az jelenti, hogy a munkáltató felmondhat a dolgozónak, majd kölcsönzött munkavállalóként kezdi ugyanőt foglalkoztatni, persze kevesebb bérért – mondta Borsik János, az OÉT munkavállalói oldalának szóvivője. A Munka törvénykönyve módosítási javaslata szerint a munkavállaló kölcsönzése tilos lenne a felmondás után hat hónapig, a munkavállalók szerint ez azonban nem zárja ki sem a diszkriminációt, sem pedig azt a gyakorlatot, hogy egyes munkáltatók a rendes munkaviszony helyettesítéseként használják a kölcsönzést – vélik a munkavállalók. Szerintük csak határozott idejű szerződéssel kellene munkaerőt kölcsönözni. A munkaadói oldal szerint azonban megfelelő a határozatlan idejű szerződés is, hiszen a piaci felfutás – amíg a cégnek megnő a munkaerőigénye – hónapokig, sőt évekig is eltarthat – mondta Rolek Ferenc szóvivő. Szerinte a probléma úgy oldható meg, ha a tevékenység munkaügyi ellenőrzésére nagyobb figyelmet szentelnek és a kölcsönzés a rendes munkajogi szerződés által szabályozhatóvá válik – a tervezettel ellentétben ez nem a kölcsönbeadó és vevő közös felelőssége, csak a kölcsönzőé.
A kormány szerint december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása a jelenlegi gyakorlatot tenné törvényessé, mivel a legtöbben nem dolgoznak ezen a napon (a munkáltatók nem adnak ki szabadságot, hanem előtte vagy utána ledolgoztatják). A munkavállalók támogatják a javaslatot, igaz, véleményük szerint a munkaidővel kapcsolatos szabályozásban elsőbbséget élvezne a 38 órás munkahét és a 20 perces pihenőidő is. A munkaadók – versenyképességi megfontolásokból – az éves munkaidő semmiféle csökkenését nem támogatják.
Bodolóczki Linda