Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több feldolgozóipari és a filmgyártásban érdekelt cégnek hozhat sok millió forintot a fejlesztési adókedvezmény feltételrendszerének újbóli módosítása, amely gyakorlatilag visszavonja a július 1-jével hatályba lépett szigorítások nagy részét. László Csaba, a KPMG adópartnere szerint a korábbi szigorítás következtében életbe léptethető szankciók nem voltak arányban a nagy befektetők által vállalt kockázatokkal, így a szakma a jogszabály felülvizsgálatát kérte a pénzügyi kormányzattól. A hétfőn életbe lépett rendelettel elégedettek a szakértők, az már elfogadható a potenciális nagybefektetőknek is.
A nyár elején elfogadott rendelet szerint elesett volna a fejlesztési adókedvezménytől az a vállalat, amelynél az adóhatóság éves szinten 5 millió forintot elérő adóhiányt állapít meg vagy adómérséklést engedélyez, állami, önkormányzati vagy vámhatóságnál nyilvántartott adótartozása van vagy építésügyi bírságot szabtak ki rá. Szakértők szerint a milliárdos forgalmat lebonyolító befektetőknél akár számítási vagy programozási hiba folytán is könnyen előfordulhat, hogy hiányzik 5 millió forint adóbefizetés, de ez még nem jelenti azt, hogy rossz adófizető lenne a cég. Az új rendelet kiköszörüli ezt a csorbát: abban az esetben lesz visszatérítendő az adókedvezmény, ha az állami, önkormányzati adóhatóság vagy a vámhatóság végrehajtási eljárást indított az adózó ellen. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere úgy véli, hogy e szabályozás már sokkal közelebb áll a jogalkotó eredeti szándékához, miszerint az adóelkerülő és a fizetni képtelen cégek ne részesüljenek kedvezményben.
A módosított rendelet az illegális foglalkoztatásért szankcionált cégeknek továbbra is tiltja az adókedvezmény érvényesítését. László szerint ez belátható és kalkulálható kockázat a cégek számára, illetve olyan feltétel, amelynek egy komoly befektetőnek meg kell tudni felelni. Erdős mindazonáltal lát némi kockázatot abban, hogy a munkavállaló bejelentésének elmulasztása a színlelt szerződéses esetekre is vonatkozik-e majd a munkaügyi moratórium lejártát követően vagy sem. A szakértő szerint, amennyiben szigorúan értelmezi a hatóság a jogszabályt, ez komoly kockázatot jelenthet például néhány informatikai társaságnak. Erdős szintén aggályosnak találja az adókedvezmény igénybevételéről szóló bejelentés elnagyoltságát: eddig ugyanis igen részletes dokumentációval alátámasztott engedélyhez kötötték a kedvezmény érvényesítését, július 1-jétől viszont csupán bejelentést ír elő a jogszabály. Az pedig csak a gyakorlat során derül ki, hogy például a befektetés végösszegének néhány százalékkal való elszámolása von-e maga után szankciót vagy sem. László úgy véli, hogy egy komoly befektető legfeljebb plusz-mínusz 5 százaléknyi hibahatárt engedhet meg magának, így a szakértő jónak találja az egyszerűbb és egyben olcsóbb eljárást.
A fejlesztési adókedvezményről szóló 275/2003-as kormányrendeletet ismételten módosító 114/2005-ös kormányrendelet visszamenőleges hatályú 2005. július 1-jéig, így a szigorított szabályok egyetlen befektetőt sem érinthetnek hátrányosan.
