Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybank és a kormány új fejezetet nyitott az inflációs célkövetés rendszerében, 2007 elejétől az eddigi évenkénti, december végi cél helyett középtávon – három évre, 2009. december végéig – érvényes, átlagosan 3 százalékos inflációs célt jelentett be tegnap a pénzügyminiszter és az MNB elnöke; ez a magyar gazdaság feltörekvő voltával összefüggésben megfelel az árstabilitásnak. A célkitűzés mértéke nem meglepetés, erről már korábban is napvilágot láttak latolgatások a sajtóban. Az éves átlagos áremelkedési ütemre vonatkozó célkitűzés elérése a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem ütközhet különösebb nehézségekbe – vélekedett Kovács György, a Budapest Economics elemzője. A jegybank ugyan számol a minimálbérek emelésének esetleges negatív hatásával, de ezt valamelyest ellensúlyozza a tb-járulék és az egészségügyi hozzájárulás csökkentése, így Magyarország feltehetően megérkezik a tartósan alacsony inflációjú környezetbe.
A jegybank szerint a folyamatos érvényű cél legfontosabb előnye, hogy kiszámítható környezetet biztosít a gazdasági szereplőknek, segíti az inflációs várakozások lehorgonyzását, ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy az infláció tartósan alacsony, az árstabilitásnak megfelelő szinten maradjon. A gazdaság felzárkózó jellege által indokolt többletinfláció idővel változhat, ezért célszerű bizonyos időközönként felülvizsgálni a középtávú cél értékét. A most kitűzött középtávú cél felülvizsgálatára a közös európai árfolyamrendszerbe (ERM II) történő belépéskor, de legkésőbb három év múlva kerül sor.
Járai Zsigmond úgy vélekedett, hogy a 3 százalékos cél – a mostani információik alapján – kényelmesen elegendő az euró előszobájának tekintett ERM II rendszerbe való belépéshez. A jegybank a jövő évre vonatkozó előrejelzését jelentősen, 1,6 százalékra hozta le a májusi jelentés 3,4 százalékáról. Itt tükröződik az áfahatás, amire azonban az MNB deklaráltan nem tervez monetáris politikai eszközökkel reagálni. A számítások szerint az áfahatás 1,4 százalékot tesz ki, így az enélkül számított áremelkedés is számottevően elmarad a 2006-ra érvényes célkitűzéstől.
