Az idei hetedik hónapban a fogyasztói árak az előző hónaphoz képest összességükben nem változtak, 2004 júliusához viszonyítva pedig 3,7 százalékos drágulásról számolt be a KSH. (A NAPI-konszenzus 3,8 százalék volt.) Így az első hét hónapban átlagosan 3,7 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
Az egy évre visszatekintő 3,7 százalékos áremelkedés alapvetően megfelel a várakozásoknak, a maginfláció 1,6 százalékos értéke azonban meglepő – mondták lapunknak elemzők. A vártnál jobb adat mögött az élelmiszerárak alakulása áll, és tart az erős forint jótékony hatása is, amelyet a tartós fogyasztási cikkek árán keresztül fejt ki – ezek bőven ellensúlyozzák az üzemanyagok árának emelkedését. Az élelmiszerek ára meglepetést okozott, de elemzők nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget a csökkenésnek, mivel az elmúlt hónapok szezonális emelkedése „jön vissza” most. Júliusban a szezonálisan kiigazított maginfláció az előző hónaphoz képest nulla, 2004 júliusához viszonyítva pedig 1,6 százalék lett; ez újabb történelmi mélypont és elmarad az 1,9 százalék körüli elemzői várakozásoktól is. A Pénzügyminisztérium (PM) kedvezően ítéli meg az inflációs adatot, s ez évre a pénzromlás ütemét 3,5–4 százalékra várja éves átlagban. A következő évben 2–3 százalék közötti inflációra számítanak a József nádor téren; Molnár Albert politikai államtitkár szerint „ott vagyunk, illetve átléptük az árstabilitási küszöböt”.
Miután a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban fokozottabban figyeli a maginfláció alakulását, így felerősödtek a már biztosra vett 25 bázispontnál nagyobb léptékű csökkentést valószínűsítő várakozások. A Budapest Economics elemzése szerint a piacon az 50 bázispontos augusztusi kamatcsökkentést már be is árazták, s ezzel más elemzők is egyetértenek. Nyeste Orsolya, a Erste Bank elemzője mindezzel együtt úgy vélekedik, hogy a monetáris tanács nem csökkent ekkorát, hanem óvatosan megelégszik 25 bázisponttal. Ezt leginkább az amerikai kamatszint alakulása indokolja, mivel tengerentúli elemzők az év végére 4,25 százalékra várják a kamatot; ezt megtámogatja az USA központi bankjának szerepét betöltő Fed közleménye is, amely szerint nem ért véget az emelés. Nyeste az augusztusi 25 bázispont után még egy, legfeljebb két ugyanekkora csökkentésre számít, így év végére 6–6,25 százalékra süllyedhet a hazai kamatszint.
Pintér András, az IEB szakértője ezzel szemben a NAPI Online-nak úgy nyilatkozott, hogy a tengerentúli kamatemelési ciklus eddig nem igazán volt hatással a magyar piacra, s ez várhatóan a következő hónapokban is így lesz.
