Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Semmiképpen sem köthető trendszerű mozgáshoz a forint utóbbi napokban tapasztalt – nyári értelemben vett – libikókája – vélekednek elemzők. A múlt hét végén megindult erősödés kapcsán mindenképpen figyelemre méltó, hogy a magyar deviza ezúttal elszakadt a zlotytól, s önálló erősödésbe kezdett – 245,40 forint alá süllyedt az euró jegyzése –, amit csak a jüan felértékelése akasztott meg kissé. A lengyel jegybank legközelebbi kamatdöntésétől mindenki 25 bázispontos vágást vár, ami kissé megélénkítheti a tegnap enyhén – napközben 246,15 felett is járt az európai deviza, ám zárásra némiképp korrigált – visszagyengülő forintot. Az ehhez kötődő várakozások – valamint az, hogy 50 bázispontos csökkentési várakozások is napvilágra kerültek – állhat a magyar deviza elmúlt napokban tapasztalt izmosodása mögött. Jelentősebb – sőt, semmilyen – makroadat nem látott napvilágot, a piacot egyébként sem érdeklik mostanában a makroszámok, legfeljebb az infláció. A forintpiacon már mindezzel együtt beárazták az augusztusi újabb 25 bázispontos kamatcsökkentést. A piacot egyáltalán nem érdeklik a makroszámok, csak a globális kockázatvállalási hajlandóság és a likviditás befolyásol – vélekedik Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértője.
Az infláció oldaláról a headline adat várhatóan nem támogatja túlzottan az év hátralévő részében a kamatvágást, az előrejelzések szerint nem csökken 3,8–3,9 százalék alá a pénzromlás üteme. A maginfláció viszont stabilan alacsony marad, s ebből a szempontból mintha hangvételt váltott volna a jegybank is. Kommunikációjában mind nagyobb súlyt kap a maginfláció tartósan alacsony volta a korábban lényegesen jobban hangsúlyozott államháztartással kapcsolatos aggodalmakkal szemben. A várakozások szerint az augusztusi inflációs jelentésben hasonló megállapítások várhatóak. Persze az sem kizárt, hogy az MNB-ben most készülnek az áht-val kapcsolatos számítások, azért a viszonylagos csend, s majd akkor „gurítanak” nagyot, ha befejezték az osztás-szorzást.
A forint szakértők szerint vélhetően nem erősödik tovább, év végére várhatóan 250–255 forinton jegyzik az eurót. Az őszi lengyelországi választások nyomán elképzelhető némi gyengülés regionális szinten. Emellett bár az amerikai kamat további emelésének lassulásáról, illetve kifulladásáról szólnak a várakozások, a befektetők „meg is őrülhetnek”, ami könnyen átcsoportosításokat is eredményezhet – mindenesetre a várakozásokba például nem látszanak beépülni a magas olajárak, az inflációs félelmek elveszőben vannak.
