Idén júniusban először tett ki nagyobb összeget a háztartások banki devizahiteleinek állománya a devizabetétekénél – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Ezzel megszűnt az elméletben még meglévő (azért csak elméletben, mivel nem ugyanazok vettek fel devizahitelt, mint akik idegen pénznemben takarítanak meg, ráadásul a lejárati szerkezetnél is jókorák az eltérések) teljes fedezettség. Közgazdasági szempontból azonban így is valamelyest megnyugtató volt, hogy – a számok szerint – a lakossági devizakölcsönöket belső devizaforrások is biztosíthatták.
A magyar háztartások hiteleinek ötöde már devizában van. Ilyen körülmények között, ha a forint csak kicsit veszítene jelenlegi erejéből (egy euróért néhány prognózisnak megfelelően mintegy 250 forintot kellene adni, és persze ezzel arányosan drágulna a svájci frank is), számításaink szerint a lakossági terhek 11 milliárd forinttal nőhetnének.
Folytatás a 3. oldalon ä
A 255-ös árfolyamnál, amit már a nyáron elképzelhetőnek tart néhány elemző, ez az elvi veszteség meghaladná a 24 milliárdot.
Júniusban a hitelállomány 58,4 milliárdos bővülésének 97 százalékát tette ki a deviza (volt korábban olyan hónap, amikor a deviza a forinthitelek terhére is hízott, tehát ez a mutató meghaladta a százat). A lakosság eladósodottsága tovább nőtt, banki pozíciójuk – vagyis a betétek és a hitelek különbözete – 28 milliárd forinttal romlott. A képet árnyalhatja viszont, hogy a nem banki befektetési termékeknél, például a befektetési alapoknál (NAPI Gazdaság, 2005. július 26., 7. oldal) dinamikus lehet a növekedés, így nem biztos, hogy lanyhult a megtakarítási kedv. Kedvező lehet az is, hogy a lakáshitelek hónapok óta tapasztalt térvesztése gyakorlatilag megállt, a fogyasztási kölcsönök teljes hitelállományon belüli súlya változatlanul 28,5 százalék maradt.
Meglepő módon a legfrissebb adatok szerint a céges hitel- és betétállomány egyaránt majdnem 90 milliárd forinttal apadt. Jelentős összeg (csaknem 64 milliárd forint) éven belül lekötött betét szabadult fel, az ugyanerre az időtávra szóló kölcsönöknél pedig 75,3 milliárdos volt a csökkenés.
