Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU-csatlakozás óta vitatott iparűzési adóval kapcsolatos eljárások magyarországi szakasza ősszel kezdődhet, ezt követően a magyar bíró kérhet kötelezően alkalmazandó szakvéleményt az Európai Bíróságtól (EB), ami 2007 végére–2008 elejére születhet meg. A magyar államnak jóhiszeműségét kell bizonyítania a bíróságon ahhoz, hogy minél szűkebb hatályú ítélet szülessen (NAPI Gazdaság, 2005. július 7., 3. oldal). Ha az EB igazat ad a felperes cégeknek, még eldönti azt is, hogy csak a perben állók vagy pedig minden cég számára térítse vissza az állam az adót 2004. május 1-ig visszamenőleg. Az első verzió akkor valószínűbb, ha a magyar állam jóhiszeműnek bizonyul, vagyis igazolja, hogy nem tudott az uniós jogszabályok megszegéséről az iparűzési adó kivetése során.
Az elmúlt napokban a PM két érve látott napvilágot: a szaktárca értelmezése szerint az iparűzési adó közvetett jellege miatt nem esik a kérdéses áfadirektíva hatálya alá, ezért nem is lehet problémás, másrészt a csatlakozási szerződésben lát garanciát a minisztérium. Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere elmondta, hogy az EB több kritériumot is vizsgál annak megítéléséhez, hasonlít-e az adónem az áfához – vagyis az áfadirektíva hatálya alá tartozik-e, amely szerint csak egy közvetlen, a hozzáadott értéket terhelő forgalmi típusú adó lehet a tagországokban –, az adónem közvetett jellege azonban nincs ezek között. Ezzel szemben a helyi iparűzési adó kapcsán csupán az lehet kérdés, hogy az áthárítható-e a fogyasztóra akár oly módon, hogy az adóalany előre kalkulálva az adóteherrel azt beépíti az áraiba, de nem szempont, hogy az áthárítást jogszabály előírja-e, illetve az elkülönült számlázás formájában történik-e. Ugyancsak fontos szempont emellett, hogy az iparűzési adó a PM korábbi állásfoglalásaiban is elismerten lényegében a vállalkozások által termelt hozzáadott értéket terheli, mivel az adóalapból nem vonható le a bérköltség, valamint a külső finanszírozás költsége, amelyek révén pluszérték keletkezik a termelés vagy szolgáltatás során.
A csatlakozási szerződés kapcsán Oszkó megjegyezte, hogy annak adójogi fejezetében nincs szó az iparűzési adóról, csupán a versenyjogi fejezet utal érintőlegesen az adónemre. Az állami támogatások tilalma kapcsán a szerződés lehetőséget biztosít az iparűzési adó alóli kedvezmények fenntartására 2007-ig. Oszkó szerint azonban a bírósági több korábbi ítéletében is kimondta, hogy a derogációkat a lehető legszűkebben kell értelmezni, sőt kifejezetten azt is rögzítette, hogy azért, mert egy adónem szabályozásakor adott tilalom alól felmentést kap egy tagország, ugyanezen adónem tekintetében az uniós előírások összes többi szabályát és tilalmát maradéktalanul be kell tartania. Hiába kapott tehát Magyarország felmentést az állami támogatást tiltó szabályok alkalmazása alól a helyi iparűzési adókedvezmények tekintetében, az adónem ettől függetlenül meg kell, hogy feleljen az áfairányelv szabályainak. A versenyjogi derogáció alapján Oszkó szerint tehát abban az esetben lenne fenntartható az iparűzési adó és az ahhoz kapcsolódó kedvezmények, ha például a bérköltségeket levonhatnák a vállalkozók az adóalapból, vagyis nem terhelnék a hozzáadott értéket.
