Idén is folytatódhatnak a kedvezőtlen munkaerő-piaci tendenciák – derül ki a pénzügyi tárca első féléves makrogazdasági folyamatokról szóló jelentéséből. A tárca az ILO-szabványnak megfelelő módszertan szerint számított munkanélküliségi rátát idén 6,5 százalékosra becsli, amely 0,4 százalékkal nagyobb a 2004-es ténynél. A foglalkoztatottak száma ugyanakkor a tavalyi félszázalékos csökkenés után idén fél százalékkal nőhet, bár a PM szerint a stagnálás sem elképzelhetetlen.
A monetáris folyamatokról szóló rész szerint a 2004 végén megindult és 2005 elején tovább folytatódott inflációcsökkentés „nem csupán lehetővé tette, de gyakorlatilag meg is követelte” a kamatcsökkentéseket. A tárca szerint a reálkamatok alapján továbbra is rosszabb az ország helyzete a régió többi államánál, amelyet 2004-ben nem magyaráztak kizárólag az inflációs folyamatok – itt az MNB „túl szigorú” monetáris politikájára vonatkozó „szokásos” bírálat köszön vissza –, és amely 2005-ben is a legmagasabb a térségben.
A kiadványban a PM szakértői elismerik, hogy a versenyképesség-romlást kis nyitott országoknál elsősorban nem a forint reálfelértékelődése befolyásolja. Ez kevéssé érvényesült ugyanakkor tavaly, amikor a költségalapon számított versenyképességi mutatók 4 százalékos éves átlagos romlása még főleg az árfolyamváltozásoknak volt betudható. Idén viszont a reálfelértékelődés leállásával a termelékenység és a bérkiáramlás kerülhet a középpontba, illetve a fő versenytársak átlagához viszonyított fajlagos munkaköltség. Az Eurostat adatai szerint a magyar versenyképesség romlása jelentősnek minősíthető, az áralapú versenyképesség-romlás csak Szlovákiában alakult kedvezőtlenebbül. A fajlagos munkaköltség tekintetében pedig már egyértelműen Magyarország a sereghajtó.
