Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csaknem 100 percen keresztül vitatkozott egymással péntek délután Gyurcsány Ferenc jelenlegi és Orbán Viktor volt miniszterelnök a parlament épületében megrendezett találkozójukon. Bár Gyurcsány eredetileg „számpárbajra” hívta az ellenzék vezérét, korrekt hivatkozással ellátott adatok csak a legritkább esetben kerültek napirendre, inkább a retorika dominált.
Vagy ha volt is néhány „én úgy emlékszem” jellegű hivatkozás akkor az sokszor pontatlan volt – például a nyugdíjak ügyében. Lehet, hogy a nyugdíjak Gyurcsány Ferenc kedvenc témájának számítanak, ennek ellenére a kormányfő nem sokat tudott kezdeni Orbán Viktor felvetésével miszerint kormányának 4 éve alatt 22,2 százalékkal nőtt az ellátások reálértéke. Ha nemcsak Orbán, de a jelenlegi miniszterelnök is olvasta volna az ISZCSM összefoglalóját, könnyű lett volna azzal visszavágnia, hogy mivel 2002 választási év volt, melyet követően új kormány állt fel, a nyugdíjemeléseket is arányosan lehet megosztani a régi és új kabinet között. Az 1998–2002-es kormányzati ciklus alatt ezt levonva a tárca szerint 17,8 százalékkal, a jelenlegi kormány három évében 23 százalékkal nőtt a nyugdíjak vásárlóereje. Igaz, itt beleszámolták már a még a Fidesz által elhatározott, de csak az MSZP–SZDSZ kormány által kifizetett 4,5 százalékos emelést illetve a 2002-es egyszeri, nyugdíjalapba be nem épülő 19 ezer forintos emelést is. Ez Csehák Judit akkori egészségügyi miniszter szerint megfelelt az 1999-ben az Orbán-kormány által elvett összegnek. Az egyszeri nyugdíjkiegészítés 59,5 milliárd forint költségvetési kiadást jelentett az országnak. Egy másik vitatott esetnél azt láthatjuk, hogy az Orbán-kormány négyéves kormányzásának csak utolsó pillanatában döntött a kifizetéseknél a nyugdíjas inflációs kosár alapul vételéről, és kormányzása alatt egyszer sem fizettek így kiszámított nyugdíjat. Mindemellett Orbán egy további, a vitában „pontot érő” állításával szemben („szeretném jelezni, hiába van választási kampány, emelni az év elején kell”), az emelésre korántsem a szokásos januári időpontban, hanem április közepén került sor.
Az adóreform egyik központi elemével, a 25 százalékos felső áfakulcs 20 százalékra történő csökkentésével kapcsolatban Orbán azt állította: az emberek nem fogják érezni az áfacsökkentés hatásait, az csak a gazdagoknak kedvez. Emellett úgy vélte, hogy az adócsökkentés az árakban nem jelenik meg, mivel azt lenyelik a szorult helyzetben lévő vállalkozások. Gyurcsány elismerte, hogy „van racionális elem” a felvetésben, válaszként viszont csak a nyilvánosság erejét, „a közös felelősség” állandó hangsúlyozását tudta felhozni. A teljes képhez hozzátartozik, hogy alig több mint egy hónapja még Varga Mihály volt fideszes pénzügyminiszter is úgy nyilatkozott a párt gazdatagozatában, hogy magas a felső áfakulcs („az Európai Unióban nálunk a legmagasabb”), és hogy csökkenteni kell. Igaz, a legfontosabb intézkedések között Varga akkor a járulékcsökkentést, az evaértékhatár felemelését és a forrásadó csökkentését emelte ki.
