Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormány létrehozza a nemzeti agrárbiztosítási alapot, és új kárenyhítési rendszert dolgoz ki, ami a termelők és az állam közös, egyenlő mértékű kockázat- és tehervállalásán alapul – jelentette ki kedden Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Hasonló intézményi megoldásban gondolkozik az Európai Bizottság is, amely tavasszal állította össze a mezőgazdasági kockázat- és válságkezelésről szóló javaslatát. Az Európa Tanács elé került dokumentum három opciót fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogyan lehet a közösségi vagy tagállami intézkedéseket részben vagy egészben helyettesíteni. Egyrészt ismét lehetővé válhatna az uniós csatlakozással Magyarországon leállított közvetlen biztosítási díjátvállalás a termelőktől. A természeti katasztrófák vagy járványok által okozott bevételkiesésre kötött biztosításoknál az állam korábban 30 százalékot vállalt át a díjból, ami elég volt ahhoz, hogy 2003-ra 20 milliárd forintos agrárbiztosítási piac alakuljon ki. E lehetőség megszűntével szakértői becslések szerint már 2004-ben harmadára eshetett vissza a biztosításállomány. Most a bizottság legfeljebb 50 százalékos díjátvállalásról szóló tervezetet fogalmazott meg.
A biztosítási díj támogatásának alternatívájaként Brüsszel vizsgálná a nemzeti viszontbiztosítási rendszerek támogatását, így az újonnan felálló magyar agrárbiztosítási alap is európai forráshoz juthatna. A koncepció szerint a magán-biztosítótársaságok közötti együttbiztosítási megállapodások kiegészítéseképpen a kormányok felajánlhatnának teljes viszontbiztosítást csökkentett díjért, a szükséges viszontbiztosítás egy részét térítésmentesen, illetve veszteségkorlátozó megbízásokon keresztül maguk is partnerek lehetnének a viszontbiztosításban. Egy másik új opciót jelenthet a mezőgazdasági ágazatban működő befektetési alapok támogatása. Egy harmadik változatban pedig nem agrárágazatonként, hanem általában a mezőgazdasági szektorra értelmezné az EU a jövedelemválságok elkerülésére szolgáló támogatásokat. Ez utóbbi verzió javítaná az ágazatok közötti egyensúlyt és egyszerűbbé tenné a támogatási rendszert.
