A magyar háztartások az idei első negyedévben az egy évvel korábbi 0,5 százalékot sem elérő értékkel szemben már a GDP több mint hat százalékát kitevő nettó finanszírozási képességgel rendelkeztek – derül ki a legfrissebb jegybanki adatokból. Azaz ennyivel képes a lakosság – a fogyasztási és felhalmozási kiadásain felül – más szektorokat (a cégeket és az államháztartást) finanszírozni.
Sokkal kedvezőtlenebb azonban a kép, ha a finanszírozási igény alakulása szempontjából nézzük az adatokat. Így ugyanis kiderül, hogy miközben a vállalatok „étvágya” 2005 első negyedévében a GDP nem egészen 3,7 százalékát tette ki, az államháztartás 11,4 százalékot igényelt. A rövidebb távon mélypontnak számító (a legmagasabb külföldi rászorultságot mutató) tavalyi második negyedévben még ugyanezek a számok 6,7 és 7,2 százalékot mutattak. Akkor a háztartások a cégek és az államháztartás finanszírozási igényének mindössze hetedét tudták fedezni, míg 2005. első negyedévi hozzájárulásuk megközelítette a 40 százalékot. MNB szintén most közzétett elemzése szerint egyébként 1995 és 2003 között, miközben az uniós országok egyáltalán nem szorultak külföldi forrásokra – sőt, valamelyest ők finanszírozták a külföldet –, nálunk ez a GDP 7 százalékára rúgott. A háztartásoknál pedig ez az érték 5,5 százalékot tett ki. Ez utóbbi adat arra is utal, hogy a mostani kedvező fordulat (ami a tavalyi második félévben kezdődött) csak azt jelzi, hogy sikerült kigyógyítani a – vélhetően a lakáshitel-támogatás miatt főként 2003-ban – finanszírozási szerkezeten keletkezett mélyebb sebeket.
