Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Valószínűleg mégsem kerülhetik el a luxusadó beszedésére vállalkozó önkormányzatok az értékbecslési tevékenységet – tudta meg a NAPI Gazdaság. A települések ingatlanállományáról az önkormányzatok az építési engedélyek vagy a földhivatali nyilvántartás alapján tudják, hogy egy adott lakóingatlan hány négyzetméter. Ezt pedig a pénzügyi tárca elképzelései szerint felszorozzák a területre jellemző, ismert átlagos négyzetméterárral, ami kiad egy előzetes listát a megadóztatható ingatlanokról. Ezek valós értékét azonban jelentősen befolyásolja az épület kora, állapota, környezete, minősége – mindezek felméréséhez a luxusadóról szóló, szeptemberben benyújtandó törvény melléklete ad majd pontos iránymutatást. Az mindenesetre valószínű, hogy valamilyen szintű értékbecslés nélkül nem határozható meg a kellő pontossággal az adóztatás alá vonandó ingatlan piaci értéke.
A Pénzügyminisztérium számításai szerint körülbelül 30 ezer 100 milliós értéket meghaladó lakóingatlan van Magyarországon, ezek megadóztatásából 2–5 milliárd forint folyhat be. A pénz meghatározó része a fővárosi kerületeket illetné: Gerő András, az Otthon Centrum (OC) Ingatlanközvetítő Rt. ügyvezető igazgatója szerint az érintett ingatlanok 80–85 százaléka Budapest területén található.
A piacon az ilyen nagy értékű lakóingatlanok esetében 50 és 100 ezer forint között mozog az értékbecslés díja, így ebben az esetben minimum 40–50 ezer forintos tételekről lehet szó – mondta Gerő. A 30 ezres potenciális ingatlanszámot figyelembe véve ez közel 1,5 milliárd forintos kiadást jelenthet, vagyis a 2–5 milliárdos várható bevétel alig hozna eredményt.
Az ingatlanszakértők többsége úgy véli, a kormányzat jelenleg nem rendelkezik az adó kivetéséhez szükséges adatbázissal (bár egyesek szerint a főváros igen). Gerő szerint még valóban nincs ilyen adatbázis, de a piacon és az illetékhivatalokban fellelhető információk alapján össze lehetne állítani egy becslésre alkalmas listát. A hivatali adatok mellett az új lakásfejlesztő cégektől, valamint a használt lakásokat is értékesítő ingatlanközvetítő társaságoktól bekért adatok alapján készülhet akár 90 százalékos pontossággal használható adatsor. A pontos piaci érték meghatározásához azonban egyértelműen elengedhetetlen az értékbecslés – mondta Gerő.
Emellett számos homályos pontja is van a luxusadó-koncepciónak: kérdés ugyanis, hogy mi lenne a sorsa a céges tulajdonban lévő lakóingatlanoknak. Ráadásul míg egy több tulajdonossal bíró ingatlan esetén mindenképpen fizetni kellene (akkor is, ha személyenként nem éri el a 100 milliós határt az ingatlanérték), egy olyan magánszemélyt, aki esetleg több száz millió forintnyi, egyenként a limitet nem haladó lakóingatlan-vagyonnal rendelkezik, nem terhelne fizetési kötelezettség.
