Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelentős kiadáscsökkentésre lesz szükség a 2006-os költségvetésben ahhoz, hogy a kormány által vállalt deficitcél megvalósítható legyen – mondta a NAPI Gazdaság kérdésére Járai Zsigmond jegybankelnök. Járai a magyar és a lengyel központi bank által a fiskális politikáról rendezett varsói konferencián tartott sajtóbeszélgetésen kijelentette: a jövő évre már most jelentős determinációk, így autópálya-építések és ppp-beruházások vannak betervezve a költségvetésbe, amelyek csökkenthetik a kiadások lefaragására rendelkezésre álló mozgásteret. Emellett az Eurostat által deficitszámot nem növelő tételeknek minősített egyes kiadások is újra megjelenhetnek idővel a költségvetésben, amelyek adósságnövekedést generálhatnak.
A kormány adócsökkentési programjáról szólva az MNB-elnök elmondta: a jegybank örül minden adócsökkentésnek, de jó, ha kiadáscsökkentés is társul a lépésekhez, amelynek hiányában veszélybe kerülhet a deficitcél hitelessége. Bár a kormány határozottnak látszik a kiadáscsökkentés ügyében is, erről sokkal kevesebb konkrétum ismert, mint az adóváltozásokról. Az MNB még nem végzett inflációs hatástanulmányt az adócsomagra vonatkozóan és múltbeli tapasztalatokra sem építhet, de Járai személyes véleményként azt valószínűsítette, hogy az áfacsökkentés hatása lassabban és gyengébben jelentkezik majd, mint a 2004 eleji áfaváltozások inflációnövelő hatása. A lépések ennek ellenére érinthetik az árstabilitást, de mivel alapvetően egyszeri hatásról van szó, rövid távon a bank valószínűleg nem változtat emiatt az inflációs célon. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a csomag érezhetően befolyásolja az inflációs várakozásokat.
Mindezt befolyásolhatja ugyanakkor, hogy az előző évek költségvetési hiánycsökkentése ellenére az államháztartás keresletnövelő hatása nem csökkent. További problémát jelent az állam által foglalkoztatott munkavállalói létszám nagysága, a bürokrácia túlburjánzása. Az állam önmagára fordított kiadásainak növekedése, az ezzel párhuzamosan kialakuló ikerdeficit hosszabb távon nemcsak adósságleminősítésekhez és magas alapkamathoz vezet, de továbbgyűrűzik a magángazdaságba is. Ha tartani akarjuk a 2010-es euróbevezetést legkésőbb 2007 közepén be kell lépnünk az ERM II árfolyamrendszerbe – mondta Járai.
