A lapunk által megkérdezett elemzők a tavalyi utolsó negyedévinél némiképp kisebb hiányt várnak az idei első negyedéves folyó fizetési mérlegben. A NAPI-konszenzus a január–márciusi időszakra 1,43 milliárd euró deficitet mutat. Ez elmarad a tavalyi utolsó három hónap 1,71 milliárdos hiányától – amely némiképp meghaladta az 1,67 milliárdos konszenzust (NAPI Gazdaság, 2005., április 1., 1–3. oldal).
Az első negyedéves adatot a jegybank június 30-án teszi közzé. Az elemzők abban egyetértenek, hogy a folyó fizetési mérleg egyik legnagyobb kérdése, hogy mit mutat a külkereskedelem. Többen javuló egyenlegre számítanak, ez azonban elmaradhat az előző negyedévitől. Ugyancsak okot adhat a kíváncsiságra a finanszírozás szerkezete.
Samu János, a Concorde szakértője szerint vélhetően javul az áru- és szolgáltatási mérleg, ám romlik a jövedelemsor egyenlege. Az elemző szerint a számokban az lesz inkább izgalmas, hogy mekkora a visszaforgatott profit mértéke, illetve a közvetlen működőtőke beáramlása. Ez kulcskérdés a folyó mérleg finanszírozása, és így a forint kilátásai szempontjából.
A mérleg romlásában elsősorban a külső eladósodottság növekedésének megnövekedett kamatszolgálati terhei játszanak szerepet – vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az áruk és a szolgáltatások egyenlegében szerinte is kismértékű javulás várható, az idegenforgalom egyenlege pedig egyértelmű javulást mutat. A viszonzatlan folyó átutalások enyhe romlása annak tudható be, hogy az uniós befizetések túlnyomó részét az év elején kell teljesíteni. A nettó finanszírozásban az első negyedév során elsősorban a portfóliótőke beáramlása játszott szerepet, míg a működőtőke-beáramlás a külső konjunktúra romlása miatt feltehetően lassulást mutat.
Az elemzők az év egészére 7,116 milliárd euró deficitet prognosztizálnak. Suppan várakozásai szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2005-ben kismértékben meghaladhatja az előző évit. A finanszírozási oldal nettó egyenlege az előző évihez hasonlóan alakulhat. Elsősorban a jövedelmek egyenlegének romlására lehet számítani a magasabb külső eladósodottsági szint miatti megnövekedett kamatszolgálati terhek miatt. Javulást mutathat ugyanakkor a viszonzatlan folyó átutalások tételsora az EU-ból érkező transzferek miatt, a külkereskedelmi egyenleg a lakossági fogyasztás lassulása miatt, valamint az idegenforgalom egyenlege.
