A BKIK üdvözli az áfa, az szja és a járulékok csökkentésének tervezett lépéseit, amelyek elengedhetetlenek a gazdaság szürke foltjainak kifehérítése és a versenyképesség erősítése szempontjából – mondta lapunknak Wieszt János a BKIK közgazdasági osztályának vezetője. Az iparűzési adó teljes eltörlését kívánatosnak tartó kamara örvendetesnek tartja az adónem megszüntetését, ugyanakkor az egyszázalékos rész helyi adókkal történő felváltásánál a pontos intézkedések megszületéséig várnak a véleményezéssel.
Jó irányba tett lépéseknek nevezte a kormány adócsökkentési programját Fáth Péter, az AmCham vezérigazgatója. Örvendetesnek tartja azt, hogy az AmCham által javasolt elemek is bekerültek a csomagba. Legfontosabb előnyként a gazdaságpolitikában eddig szokatlan hosszabb távú gondolkodás megjelenését tartja Fáth. Okos lépésnek tartja a gazdaság alapjait jelentő kisvállalkozásokat segítő társaságiadó-csökkentést. A társasági és az iparűzési adó együttese azonban még mindig magas, ám bízik benne, hogy a kormány hasonló ütemben, bátran megteszi a további lépéseket.
Akar László, a GKI vezérigazgatója bátornak és ambiciózusnak nevezte az adócsökkentési elképzeléseket. Véleménye szerint a reformok nem megvalósíthatatlanok, ugyanakkor a kiadási oldalon erős fegyelemre és határozott reformokra lesz szükség. A 13 lépés legkritikusabb pontja az, hogy a csökkentéseket az áfa mérséklésével kezdi, amely nem elsősorban a gazdaság versenyképességét növeli, hanem a lakosság pénztárcáját kíméli. Homályosnak nevezte az értékalapú ingatlanadózás első megjelenési formájának, az ingatlan luxusadózásnak a megvalósítását, ami inkább nevezhető társadalmi-politikai indíttatásúnak, mint gazdaságinak.
Az MSZOSZ 2006-ra vonatkozó elképzelései, amelyeket érvényesíteni akarunk, jelentős átfedésben vannak a 13 lépés irányvonalával – mondta Wittich Tamás elnök. Mindenképp örvendetes a minimálbér tipizálása, amelyet az MSZOSZ már mintegy 10 éve követel a kormánytól, csupán annak mértéke tér el az általunk kívánatostól. Az MSZOSZ fontosnak tartja a minimálbér adómentességének és a munkavállalói kedvezményeknek a megőrzését. Az áfához kapcsolódó javaslatok midenképpen pozitívan érintik az alacsony jövedelműeket. Az szja-t és a járulékokat érintő lépések a hosszabb távon a foglalkoztatás növelését segítik, ugyanakkor Wittich szerint továbbra sem biztosított, hogy az átlagkereset ne a legfelső adósávba essen.
A francia Sanofi-Synthélabo-cégcsoporthoz tartozó Chinion gyógyszergyár budapesti és vidéki telephelyein dolgozó összesen csaknem 2100 alkalmazott szinte mindegyike eleve magas hozzáadott értékű termelő vagy kutató tevékenységet folytat. Ebből is adódóan olyan munkakörökben dolgoznak, amelynek ellátásához legalább középfokú végzettség kell, a kutatók nagy hányada pedig több diplomával is rendelkezik. A Chinion Rt. különböző gyáraiban dolgozók átlagbére már most is jóval meghaladja azt a szintet, amelyre a felsőfokú végzettségűek minimálbérét tervezi emelni a kormány.
Az észak-magyarországi térségben összesen négy, Kecskeméten egy gyáregységgel rendelkező magyarországi Bosch-csoport ötezret meghaladó létszámú munkatársi gárdájának nagy többsége – közép- és felsőfokú végzettségű – olyan szakmeber, akiknek alapbére a kilátásba helyezett minimálbér összegét is meghaladja. Emiatt a Bosch-csoport magyarországi érdekeltségeit nem vagy alig érintik a minimálbér-emelés tervezett, jövő évtől esedékes intézkedései.
A kormány hétfőn bejelentett adóreformterve, sokkal jobban néz ki, mint az adóreform bizottság korábbi koncepciója – mondta a NAPI Gazdaságnak Dunai Péter a Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (MKIK) főtitkára. Szerinte az új tervekben többségben vannak a kedvező elemek, így összességében valós és pozitív lépésnek mondható, amely tényleges tehercsökkenést eredményezhet. A kisvállalkozókat előnyösen érintő változások közül Dunai kiemelte, hogy ötmillió forint adóalapig tíz százalékra csökken a társasági adókulcs. Bár a tb-terhek nem változnak jelentős mértékben, összességében javulhat a versenyképesség – mondta a főtitkár, aki szerint a változáshoz elengedhetetlen az évek óta halogatott államigazgatási reform, hiszen kisebb és olcsóbb államra van szükség.
Amennyiben a bejelentett változások megvalósulnak, az valódi reformnak tekinthető, amely az elmúlt három év pangásához képest valóban bátor tett – mondta lapunknak Demján Sándor VOSZ-elnök, a Gazdasági és Szociális Tanács elnöke. A minimálbéreket érintő változások az elnök szerint elfogadhatóak, ám a diplomás-minimálbért csak annak adna, aki ennek megfelelő munkát lát el, ugyanakkor a termelésben részt vevő fizikai munkások bérét tovább emelné. Demján az iparűzési adó megszüntetését forradalminak nevezte, hiszen az eddig inkább „iparelűzőként” működött. A felső áfakulcs csökkentése nyomán akár több száz milliárd forint juthat vissza az országba. Demján a luxusadó bevezetését nem bánja, ám szerinte azt célirányosan kéne felhasználni, például a hátrányos helyzetű gyerekek segítésére. Az elképzelések megvalósításához nemzeti konszenzus szükséges, valamint elengedhetetlen a közigazgatás és az állami apparátus megváltoztatása, hiszen a kiadási oldalon is csökkenteni kell – véli Demján.
A verseny hatására a kiskereskedelmi vállalkozások nagy valószínűséggel odaadják a fogyasztóknak az áfacsökkentésből származó elsődleges számítások szerint négy százalékpontos megtakarítást – véli Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Ez csak akkor maradhat el, ha az energia- vagy a bérköltségek jelentősen növekednek. Véleménye szerint az erőteljes minimálbér-növelés komoly fogyasztásbővülést generálhat, s a korábbi tapasztalatok szerint a többletköltések főként az élelmiszer-kereskedelemben jelenhet meg. Ugyanakkor mindez hatékonyabb humánerő-gazdálkodásra ösztönözheti a vállalkozásokat, hiszen a többletbért ki kell gazdálkodniuk. Az OKSZ számításai szerint a teljes kiskereskedelmi vertikum az áfacsökkentésből 250 milliárd forint megtakarításra számíthat.
A kormány adótörekvéseit rendkívül pozitív lépésnek tartja Mosonyi György, a Mol Rt. vezérigazgatója, a Joint Venture Szövetség elnöke. A 2010-ig tartó koncepció kiszámíthatóvá teszi a menetrendet és az is fontos, hogy mindezt törvényben is rögzítik – mondta a NAPI Gazdaságnak Mosonyi. Az egyik legjelentősebb lépésnek a felső áfakulcs mérséklését tartja; ez a Mol esetében tízforintos üzemanyagár-csökkennést tenne lehetővé. A szövetség szempontjából szintén fontosnak tartja az iparűzési adó eltörlését és a bérjárulékok mérséklését. Mosonyi teljesen egyetért a luxusadó bevezetésével, illetve a minimálbérek növelésével; a társasági adót érintő változások a gazdaság kifehérítését segítik.
