Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kerékpárok piacát átrendezheti egy, az Európai Bizottság (EB) előtt levő importkorlátozó vámszabályozás, amely a kínai termékek esetén 30,6 százalékról 48,5 százalékra növelné a behozatali adót. A vietnami termékeken eddig nem volt extravám, most azonban 34,5 százalékot szeretnének elérni. Erre azért van szükség, mert az uniós gyártók forgalma 60 százalékkal esett vissza az utóbbi időben – tudtuk meg Neuzer Andrástól, a Magyar Kerékpárgyártók Szövetségének elnökétől. Amennyiben az EB elfogadja, olyan kerékpárokra is kiterjeszthető a korlátozás, amelyeknek legalább 60 százaléka – váltó, hajtómű, fékrendszer – a Távol-Keletről származik. Sok esetben ugyanis olyan termékek kerülnek forgalomba, amelyeket egy-egy összeszerelő üzemben távol-keleti alkatrészekből állítanak elő. A magyar piacon jelen levő gyártók kapacitásának körülbelül fele – jórészt nyugat-európai – exportra készül. Az ő helyzetüket rontja, hogy mind több kínai és vietnami eredetű, rendkívül olcsó termék érkezik az országba. A szakemberek szerint e termékek problémája, hogy sok esetben nem javíthatóak és rendkívül gyorsan elhasználódnak.
A kerékpárok népszerűségét az emelkedő olajárak is növelhetik. Probléma azonban, hogy az egyik legnagyobb felvevőpiacon, a fővárososban lassan halad a kerékpárutak bővítése, holott a lakosság részéről jelentős erre az igény – derült ki a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Kht. által készített kutatásból. A megkérdezettek fele használt az utóbbi egy évben kerékpárt, de csak 12 százalékuk napi rendszerességgel. A kerékpárral közlekedők csak mintegy 6 százaléka jár rendszeresen kerékpárral dolgozni, míg a többség számára a biciklizés elsősorban szabadidős vagy sporttevékenységnek számít.
Azok, akik nem vagy csak ritkán használnak kerékpárt, elsősorban az autós forgalomban való közlekedés veszélyeire, valamint a tömegközlekedési eszközökön való szállítási lehetőségek korlátaira hivatkoznak. Az autósok és a biciklisek közötti konfliktust mutatja, hogy a megkérdezett autósok 33 százaléka úgy véli, a kerékpárosok nem tartják be a szabályokat, 25 százalékuk szerint pedig feltartják a forgalmat.
Az utóbbi 15 évben 141 kilométer kerékpárutat építettek Budapesten, nagyrészt a Fővárosi Önkormányzat büdzséjéből. Idén 180 millió forintot különített el a közgyűlés ilyen célra.
A 2001-ben elfogadott közlekedésfejlesztési terv célul tűzte ki, hogy 2015-re 320 kilométeres kerékpárút-hálózat épüljön ki a fővárosban, miközben a kétkerekűek forgalma a városi közlekedésen belül a jelenlegi 1-2 százalékról 5 százalékra nő – ez az érték Bécsben jelenleg 10, Amszterdamban 20 százalék. Ennek megvalósításához csaknem 180 kilométer kiépítése szükséges, ez éves szinten mintegy 18 kilométert jelent, ami a jelenlegi tendenciák alapján nehezen megvalósítható – mondta lapunknak Balogh Gábor, a Magyar Kerékpáros Klub szekcióvezetője. Véleménye szerint a gyakran hangoztatott pénzügyi korlátok hátterében valójában várospolitikai prioritási kérdés áll. Egy ilyen lépés ugyanis sérti az autóstársadalom érdekeit, mivel szabad terület hiányában a kerékpárutak a parkolástól vennék el a helyet. A megfelelő infrastruktúrához az is szükséges, hogy – elsősorban a külvárosi tömegközlekedési csomópontoknál – őrzött kerékpártárolókat hozzanak létre – mondta Balogh.
