Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A monetáris tanács a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve június 21-ei hatállyal 7,00 százalékra csökkentette az alapkamatlábat. Mindenki 25 bázispontra számított (NAPI Gazdaság, 2005. június 16., 1–3. oldal), a jegybank pedig nem ment szembe a várakozásokkal. Az év egészét tekintve lejjebb jöttek a decemberi kamatvárakozások, míg korábban 7 százalék köré várták az év végi kamatot az elemzők és a piac, most 6,5–6,75 százalék a prognózis. A következő két hónapban 25, majd ősszel további 25 bázispontos vágás várható – véli Pintér András, az IEB szakértője. Az elmúlt ülés jegyzőkönyvéből is az derül ki, hogy a mérsékelt csökkentések hívei többségbe tudnak kerülni a monetáris tanácson belül. Emellett a tegnapi vágás után is maradt némi beárazott kamatcsökkentési várakozás.
A hétszázalékos alapkamattal is elérhetőek mind a 2005-ös, mind pedig a 2006-os inflációs célok – mondta Járai Zsigmond jegybankelnök, aki szerint az utóbbi hónapokban az infláció igen jól alakult. A jegybank szerint a belföldön felvehető devizahitelek iránti tartós kereslet is erősítette a forintot. A kormány legutóbbi döntése, az államháztartási tartalékból 125 milliárd forint zárolása nem okozott meglepetést a jegybanknak – mondta Járai, aki szerint az államháztartás átláthatósága nem nőtt az utóbbi időszakban.
Jól alakul a maginfláció
Az MT közleménye kiemelte a maginfláció töretlenül csökkenő trendjét. Az infláció lassulását a munkapiaci alkalmazkodás és a fogyasztás visszafogottabb növekedése egyaránt támogatja. A tanács szerint az év első hónapjaiban folytatódott a versenyszféra béralkalmazkodása az alacsonyabb inflációs környezethez. A béralkalmazkodást is a dezinflációs eredmények tartóssá válása, a várakozásokba történt beépülése jeleként értékelik. Az idei első negyedévi részletes GDP-adatok is alátámasztják, hogy az infláció elmúlt egy évben tapasztalt csökkenésében meghatározó szerepet játszott a lakossági fogyasztás lassabb bővülése, ami a tavalyi év után 2005 első negyedévében is elmaradt a GDP növekedési ütemétől.
És mit lépnek a kereskedelmi bankok?
A jegybanki kamatcsökkentés – ahogy azt már megszokhattuk – először a betétkamatoknál okoz majd változást, majd ezt követik a BUBOR-függő vállalati hitelek és – erősen késleltetve és porlasztva – a lakossági kölcsönök kamatának csökkenése. A betéti oldalon a csökkenő mozgástér – a pénzintézeti ajánlatok immár beszorulnak hét százalék alá – egyes vélemények szerint azt is okozhatja, hogy a pénzintézetek mind nagyobb része kitolja majd a látra szóló betéteknél annak a sávnak a határát, amelyre csak szimbolikus – 0–0,25 százalékos – éves kamatot kínál. (A pénzintézetek marzsáról lásd írásunkat a 7. oldalon.)
Apadó használtlakás-hitelkamatok?
Kisebb lendületet kaphat a nyár folyamán kissé lelassult lakáshitel-kamatverseny a tegnapi jegybanki kamatdöntés hatására. Bár a bankok már ma is alacsonyabb kamatokat alkalmaznak, mint azt tehetnék a kamattámogatási szabályok szerint. A kamatverseny persze csak idén lódult meg a forinthiteleknél, azáltal, hogy az irányadó kamatok újra egy számjegyűvé váltak. A kamatcsökkentési trendet erősíti, hogy a bankoknak is az eddigieknél lényegesen kompetitívebb piacon kell hitelezniük, ezért akár a saját kamatmarzsuk terhére is hajlandók lehetnek tovább csökkenti a kondíciókat.
Nem is véletlen, hogy a magasabb kamattámogatású új lakásokra szóló hiteleknél nem ritka a – 2002–2003-as aranykort idéző – 6 százalék körüli kondíció (kamat és kezelési költség együtt). Ezzel még a svájcifrank-hiteleknél is alacsonyabbá vált a forinthitelek havi törlesztőrészlete, tehát itt már korlátozott a további verseny. Kisebb kamattámogatás jár azonban a használt lakásra szóló hitelekhez, így ott az ár még mindig 7–9 százalék, így elsősorban ezeknél a hiteleknél várható a jövőben erősödő kamatverseny.
A kamatcsökkentést egyes szakértők szerint jelenleg csak a kamattámogatási rendszer hátráltatja, azt ugyanis úgy alakították ki 2003 végén, hogy annál kevesebb kamattámogatást kell adni, minél kisebbek az állampapírhozamok, így ennek egyetlen haszonélvezője az állam.
