Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Valószínűleg sokan fájlalják, de a szakemberek szerint a lángos és palacsinta kora lejárt a Balatonon, a rendszerváltást követően a magyar tenger megszűnt olcsó turistahelynek lenni, így a háború utáni évekre oly jellemző mennyiségi fejlesztést a minőséginek kell átvennie – hangzott el egyebek között a NAPI Gazdaság és a NAPI Online Balaton konferenciájának pénteki napján. A települések egyéni törekvésein kívül a nagybefektetők projektjei segíthetik eladhatóvá tenni a Balatont. Ebben a következő tizenöt évben talán az egyik legnagyobb szerepe az SCD Holdingnak lehet, a társaság ugyanis több mint 80 milliárd forint értékű fejlesztést tervez a régióban. Simon Péter, a holding képviselője elmondta, hogy cége szempontjából elsődleges szempont a belföldi turisták visszahódítása. A vállalkozás a konferencia első napján jelentette be, hogy megvásárolják a Balaton Tourst, így a jövőben az északi-parton is terveznek beruházásokat. A társaság tervezett beruházásainak értéke, a déli parton az 50, az északi parton a 30-40 milliárd forintot is elérheti. Ezzel párhuzamosan akár kétszáz új munkahelyet is érinthet településenként. Ez utóbbi azért is fontos mert a helyi lakosok életminősége nagyban befolyásolhatja a vendégek hangulatát. A turisták ott érzik jól magukat, ahol a helyi lakosok boldogok – mondta Lantay Attila a Balatoni Területi Főépítészi Iroda képviselője. Simon szerint a jól eladható Balatonhoz egyebek között hosszú távú, átfogó fejlesztési terv, komplex turisztikai fejlesztés és minden igényt lefedő idegenforgalmi portfólió szükséges.
Az SCD meg akarja tartani és fejleszteni kívánja a kempingeket és a fedett szálláshelyeket. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a magyar kempingezők a sátrazás helyett inkább a bungalókat, illetve a lakóautókat preferálják. A kempingek, illetve az úgynevezett lakókocsis mobil home-ok fejlesztéséhez tartozik az egységes arculat kialakítása, illetve a sporthoz és a szórakozáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése.
A komplex idegenforgalmi portfólió kialakításának célja, hogy ne csak a nyári szünet két hónapjában legyen felkapott a térség, így olyan létesítmények szükségesek, amelyek szolgáltatásai függetlenek az időjárástól. Simon szerint ilyenek lehetnek például a konferencia- és a wellness-szolgáltatások vagy az élményparkok. Ez utóbbiból ugyan több is megnyitotta kapuját az elmúlt egy-két évben, ám ezeknek az aquaparkok többsége nyitott, ezért csak a kánikulai napokon látogatják őket a vendégek.
A szakemberek abban is egyetértettek, hogy a tervek megvalósításához nélkülözhetetlen a megfelelő infrastruktúra, a közút- és vasútfejlesztés. Ugyanakkor nagy lehetőségek rejlenek a környék repülőtereinek fejlesztésében, hogy fapados járatokat is fogadhassanak. Galla Gábor, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy az elmúlt hat évben soha annyi külföldi nem érkezett Magyarországra, mint idén, ami elsősorban a fapados járatok népszerűségének köszönhető.
A fejlesztések főbb prioritásai a gazdasági erőforrások aktivizálása, a vállalkozói lehetőségek gyarapítása, továbbá az infrastrukturális hálózatok megújítása és kiépítésének folytatása – mondta Molnár
Gábor, Balaton Integrációs Kht. ügyvezetője. Ezenkívül fontos a humán erőforrások fejlesztése és a regionális identitás erősítése, valamint az intézmény- és eszközrendszer fejlesztése. A második Nemzeti Fejlesztési Tervben ezek segítésére 144 milliárd forintot kap a régió. Molnár szerint a fejlesztési stratégiák kialakításakor el kell azon gondolkodni, hogy a beépítettség elérte-e a határértéket, ebben az esetben elsősorban rehabilitációra és a minőségi ingatlanfejlesztésre kell koncentrálni.
