Az első negyedéves makrogazdasági adatok azt jelzik, hogy idén a tavalyihoz hasonló lesz a növekedés szerkezete – derül ki a gazdaság tárca legújabb makrogazdasági tanulmányából. A magyar gazdaság az első negyedévben (a szökőnap torzító hatását kiszűrve) 3,5 százalékkal növekedett, ami – bár elmarad a tavalyi, négy százalék fölötti növekedéstől – beleillik az unió lassuló trendjébe. Az EU átlagát 2 százalékponttal meghaladó növekedést elsősorban az ismét gyorsan bővülő beruházások és a továbbra is tempósan növekvő kivitel hajtják, miközben a fogyasztás dinamikája mérsékelt maradt. Az áruexport dinamikája változatlanul két számjegyű, és a külkereskedelmi termékforgalom hiánya jelentősen csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az infláció az év elején több évtizedes mélypontra csökkent, és a dezinfláció tartósságát jelzi, hogy a maginfláció 3 százalék alá esett.
A tanulmány készítői ebben az évben a beruházások tavalyitól alig elmaradó ütemű növekedésére számítanak – és továbbra is meghatározó szerepet játszanak a GDP növekedésében –, miközben a fogyasztás az idén is elmarad a GDP dinamikájától. A mérsékelt fogyasztásbővülés és a beruházások növekedésének enyhe lassulása az importkereslet csökkenését eredményezheti, így az export idei 10 százalék körüli bővülése a nettó exportpozíciók további javulását idézheti elő. Az év végéig várhatóan már nem gyorsul az infláció, bár a forint – különösen a dollárral szembeni – gyengülése nem kedvez az infláció lassulásának.
