Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A következő tíz évben jelentősen átalakulhat a világ gyógyszerpiaca, egyre kevesebb új fejlesztésű hatóanyag kerül ugyanis ki a laboratóriumokból, ezzel együtt 2007–2008-ban több originális medicinának jár le a szabadalma. Így a generikus szerek egyre nagyobb szelethez jutnak a piacból. Az unióban és az Egyesült Államokban a kormányok, illetve az egészségbiztosítók inkább az olcsóbb generikus gyógyszereknek kedveznek, így az innovatív gyártók azért tesznek meg mindent, hogy egy adott hatóanyagot minél tovább védje a termékoltalom, míg a generikusok éppen ezt az időszakot szeretnék megkurtítani – a szakértők szerint növekedhet a szabadalmi perek száma. A termékoltalom lejártával a medicina szabadon másolható, a generikus szerek 30-40, de akár 60-70 százalékkal is olcsóbbak lehetnek, mint az originálisak.
Nem véletlen, hogy a kormány 21 egészségügyi lépésének egyik eleme a generikus program meghirdetése. Ennek a lényege, hogy azonos hatóanyagok esetében a biztosító az olcsóbb gyógyszereket preferálja. Ezt részben a fix díjas támogatási rendszerrel segítenék. Július elsejétől bővül azon medicinák köre, amelyeknél a legolcsóbbra határozzák meg a támogatást, és az itt kikalkulált összeget vállalja át az állam a hatóanyagában azonos, ám drágább patikaszerek vásárlása esetén. A termékszabadalom általában 20 évig védi a készítményeket, a gyártónak ez idő alatt kell a kutatásba fektetett pénzét visszaszereznie, ami egy új molekula esetén akár 1,5 milliárd dollár is lehet. Ezzel együtt évről évre csökken az újonnan befogadott hatóanyagok száma; 1996-ban az FDA (Gyógyszerminősítő és -vizsgálati Központ – Amerikai Egyesült Államok) 120 új molekulát engedett szabadalmaztatni, tavaly csak 17-et, ráadásul a következő esztendőben 200 készítmény szabadalma szűnik meg. A szabadalmi oltalom kurtítását részben a szabadalom megtámadásával érhetik el, ez leginkább akkor lehet eredményes, ha a hatóanyag valójában nem jelent újdonságot. Ugyanakkor egységes piaci szabályozás hiányában az unión belül is változik, hogy mely gyógyszert hol véd oltalom. A szabadalmi viták magyar iskolapéldája lehet az a peres eljárás, amely jelenleg a Merck magyarországi leányvállalata és a Richter Rt. között folyik (NAPI Gazdaság, 2005. június 8., 11–12. oldal). A dolog súlyosságát illusztrálja, hogy bár a Fővárosi Bíróság ideiglenesen megtiltotta a Richternek a kérdéses gyógyszer forgalmazását, ehhez azonban a Mercknek – az esetleges kártérítési igények miatt – 3 milliárd forintot kellett letétbe helyeznie.
