Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem okozott meglepetést a GDP idei első negyedéves bővülésének üteme, a 2,98 százalékos elemzői konszenzust követően a KSH 2,9 százalékos növekedést jelentett – a Reuters konszenzusa 3,04 százalékos volt (NAPI Gazdaság, 2005. május 30., 1–3. oldal). A most első ízben publikált, naptári hatások kiszűrésével számolt adat alapján viszont 3,5 százalékkal bővült a GDP, ami az elemzők szerint egyáltalán nem rossz, főleg annak fényében, hogy ez az időszak hagyományosan nem szokott nagy növekedést hozni.
Nincs ok a pánikra, különösen a most először publikált, munkanaphatástól megtisztított adat alapján – mondta Barcza György, az ING elemzője a NAPI Online-nak. A 3,5 százalékos korrigált mutatóra, illetve a tavalyi növekedés (4,0 százalékról) 4,2 százalékra emelésére tekintettel úgy tűnik, nem lassul vészesen a gazdaság bővülése. A szakértők az egész évre vonatkozó prognózisaikon egyelőre nem változtattak. Az előző negyedévhez mérten az előzetes számítások 0,7 százalékos növekedést mutattak, ez a megelőző negyedévben 1,0 százalék volt.
A nemzetgazdasági beruházások volumene – az előzetes számítások alapján – 6,8 százalékkal nőtt 2004 azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan kiigazított index szerint – a nemzetgazdasági beruházások volumene 2,8 százalékkal bővült. A növekedés szerkezete a vártnak megfelelően alakult – mondta Kovács György, a Budapest Economics elemzője. A beruházások és a nettó export húzta a növekedést, ezen belül azonban a gépberuházások alig nőttek, szemben az állami beruházásokkal – elsősorban az autópálya-építések és az oktatásba irányuló invesztíciók nőttek látványosan –, azaz beindult a PPP-költés.
Bejöttek azok az elemzői várakozások, amelyek az ipari termelést inkább a növekedést fékező tényezőnek várták. A bruttó hozzáadott érték volumene az árutermelő ágazatokban 1,5, a szolgáltató ágazatok hozzáadott értéke 3,6 százalékkal volt több, mint 2004 első negyedévében. Az első negyedévben az éves beruházási tevékenységnek rendszerint csak egynyolcadát valósítják meg.
A kamatdöntéseket a monetáris tanács korábbi ügymenete alapján nem befolyásolnák a növekedési adatok, ez csak egy érv lehet a sok közül a vágás mellett, amelyre elsősorban a piaci folyamatok hatnak. Ugyanakkor szakértők szerint a GDP-adat további kamatcsökkentésre késztetheti az MNB-t, s az, hogy a kamatszint támogassa a növekedést, új elemként a jegybank kommunikációjában is felbukkant.
A forint jegyzésére gyengítően hatott a GDP-adat közzététele, de a tegnapi gyengülés hátterében elsősorban a dollár euróhoz viszonyított erősödése, illetve az S & P pénteki leminősítése – amire a tegnapi brit és amerikai szünnap miatt csak ma tud érdemben reagálni a piac – húzódik meg.
