Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén az első negyedévben tovább lassult a GDP növekedése – derül ki lapunk konszenzusából. Az elemzők a 12 hónapra visszatekintő bővülést 2,98 százalékra teszik, a Reuters legutóbbi felmérése 3,04 százalékot mutatott. Egy negyedévvel korábban az elemzők 3,6 százalékos bővülést vártak, a KSH a tavalyi utolsó három hónapra 3,7 százalékról számolt be (NAPI Gazdaság, 2005. március 1., 1–3. oldal). Az év egészére most 3,33 százalékos növekedést várnak az elemzők, ez ugyancsak lassulást jelez az előző negyedévi 3,94 százalékos konszenzushoz képest – a Reuters felmérése 3,38 százalékot mutat, 2004-ben a KSH szerint 4,0 százalékos volt a növekedés. Az idei első negyedéves adatot a KSH május 31-én teszi közzé.
Az elemzők abban egyetértenek, hogy a lakossági fogyasztás növekedése lassult, az export bővülése feltehetően nem lesz két számjegyű az idei első három hónapban és az ipari termelés is inkább fékezően hat. Termelési oldalon az ipar 1 százalékos, az építőipar 9-10 százalékos, a szolgáltatások 2,8 százalékos növekedést mutathatnak – vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. A szolgáltatások közül az idegenforgalom kiemelkedő teljesítménye ellensúlyozza a többi szolgáltatási ágazat lassulását. Felhasználási oldalon a beruházások a tavalyi kiemelkedően magas bázis után szerény növekedési ütemet, 4 százalékot produkálhatnak, a háztartások kiadásai 2-2,5 százalékkal növekedhetnek, a közösségi fogyasztás a költségvetési megszorítások miatt továbbra is negatív ütemű lehet, amit kismértékben ellensúlyoz a tavaly leállított kifizetések év eleji pótlása.
Az idei első negyedévben a GDP növekedése a jelenleg ismert becslésnél – az Ecostat 3,0 százalékos növekedési várakozásánál, amit május 17-én tettek közzé – kissé alacsonyabb lehet, ugyanakkor az egész év folyamán nem lesz több olyan naptárhatás, mint amit a szökőnap okozott – vélekedik Samu János, a Concorde elemzője. Valószínűleg megmarad az európai növekedéshez viszonyított növekedési többlet, amelyet több dolog indokol: a kivitel szerkezete elmozdult az utóbbi időkben a magasabb növekedésű kelet-európai gazdaságok irányába, a bérek növekedési üteme visszafogott, ami a kissé gyengébb árfolyammal együtt kedvezőbb versenyképességi feltételeket eredményezhet. Ezért a nettó export pozitívan járulhat a növekedéshez. Bár a lakossági fogyasztás a tavalyinál lassabb lehet, sőt elmaradhat az idei GDP-növekedéstől is, de a beruházások bővülése a tavalyi után ugyan lassulva, de még így is az idei GDP-nél gyorsabban bővülve húzhatja a hozzáadott érték bővülését. A várhatóan kedvező működőtőke-import emellett a termelési kapacitások bővítését eredményezheti. Mindezek következtében a GDP a tavalyinál lassabban, de a nyugat-európai növekedést lényegesen meghaladva emelkedhet.
A következő negyedévet beárnyékolja, hogy a mostanában napvilágot látott német és euróövezeti konjunktúramutatók további lassulást mutatnak, a külső konjunktúra várhatóan még nem érte el a mélypontját. A hazai konjunktúramutatók szintén nem adnak okot bizakodásra. A második félévben Suppan már 3 százaléknál magasabb növekedést vár, a tavalyi második félévben mérséklődő bázisértékek miatt. Az év egészében szerinte a növekedés üteme elmarad az előző évi 4 százaléktól – elsősorban a tavalyi magas bázishatások következtében – prognózisuk szerint 3,1 százalékos növekedés várható. Termelési oldalon az ipar dinamikájának jelentős lassulása látszik, a szolgáltatások területén a belső kereslet dinamikájának hiánya miatt nem várható jelentős felfutás, míg a mezőgazdaság a tavalyi rekordtermés után visszaesést mutathat. A háztartások fogyasztása a tavalyival csaknem megegyező mértékű lehet, amit támogat a reálbérek 3 százalékos várható növekedése, korlátozhatja azonban a növekvő munkanélküliség, illetve a háztartások hitelkeresletének lassulása. A gazdaság végső fogyasztását fékezi a költségvetés további restrikciója, a beruházások 7 százalékos növekedése várható.
