Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pletykákból valóság lett, a Standard & Poor’s leminősítette Magyarország forintadósi besorolását. A piaci reakció az átmeneti, rövid ideig tartó tőzsdei és devizapiaci megingástól eltekintve semleges volt. A leminősítés igazi piaci hatása – ha lesz egyáltalán – keddig is eltolódhat, összemosódva a franciaországi referendum okozta esetleges változásokkal. A hitelminősítő a forintban jegyzett, hosszú lejáratú államadósság besorolását „A–”-ra, a rövidét „A–1”-ről „A–2”-re csökkentette, a hosszú lejáratú devizaadósi osztályzatot pedig „A–”-on hagyta. Az indokás szerint a leminősítés az S&P abbéli kétségeit tükrözi, hogy a magyar kormány képes lesz-e olyan mértékben csökkenteni a költségvetés hiányát, ami megfelel az euróbevezetés feltételeinek.
A hitelminősítő úgy véli, a hiány további idei megszorító intézkedések nélkül valószínűleg meghaladja a tervezettet, attól tartanak, hogy bár a kormány elkötelezte magát a fegyelmezett költségvetési politika mellett, a választások közeledtével lazulhat a kiadások ellenőrzése.
Az S&P leminősítése után elszállni látszanak a kamat további csökkentésére vonatkozó remények. Elemzők szerint a kamatszint immár azon a határon van, ahol a külföldi befektetők inkább a kiszállás mellett döntenek.
A Pénzügyminisztérium (PM) közleményben reagált a Standard & Poor’s lépésére. A tárca szerint az idén tovább csökken az államháztartás hiánya, az eredetileg megfogalmazott 3,6 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű, a nyugdíjreform hatásával korrigált államháztartási hiánycél tartható. Ennek biztosítéka többek között a mintegy 160 milliárd forint államháztartási tartalék. A tárca szerint a költségvetési konszolidáció előrehaladását szolgálják egyéb intézkedések is, így július elsejétől az Európai Unión kívüli országokkal folytatott külkereskedelemben visszaáll a korábbi áfarezsim, vagyis a vámkezeléssel egy időben kell megfizetni az import esetében az általános forgalmi adót, módosul a szerencsejáték-törvény és változások várhatók a járulékszabályokban is annak érdekében, hogy a járulékbevételek növekedjenek, többen fizessenek járulékot, illetve hozzájárulást.
