Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Valamennyi szereplő – pártállástól és szakmai szereptől függetlenül – egyetért abban, hogy mihamarább változtatásokra van szükség az egészségügyben – derült ki a NAPI Gazdaság és a NAPI Online által csütörtökön rendezett egészségügyi szakkonferencián. A felszólalók többsége abban is azonos véleményen volt, hogy a jelenlegi struktúrán és a finanszírozáson együttesen kell változtatni. Ebbe beletartozik a teljes ellátás áthangolása és az alapellátási szint felé tolása, a szolgáltatások finanszírozásának átalakítása. Hitet tettek az egy kockázati közösség és a szolidaritás elvén, de egy valódi biztosítási alapokon működő rendszer mellett. Amennyiben ez megvalósul, több pénzt lehet pumpálni a rendszerbe. A GDP egészségügyre fordított hányada Magyarországon még mintegy 2 százalékkal kevesebb mint az uniós átlag – mondta az első előadó, Rácz Jenő egészségügyi miniszter. A kijelentés azért is figyelemre méltó, mert a Medgyessy-kormány még azt hangsúlyozta, hogy nem az egészségügyre költött GDP arány, hanem maga a GDP alacsony.
Rácz Jenő szerint a többletforrások feltárása egymagában nem jelent üdvözítő megoldást: az elmúlt három évben 300 milliárd forint plusz került a szektorba, az ellátottak mégis elégedetlenek. A kormány 21 lépése ezért több oldalról tartalmaz olyan változásokat, amelyek középtávon megvalósíthatóak, úgy, hogy „az átalakítás alatt a rendelés zavartalanul folyhasson”. Ugyanakkor a változáshoz szükséges forrásokról még mindig nem sokat tudni, a kormánytagoktól a tegnapi konferencián sem lehetett konkrétumokat ez ügyben hallani. Bár a 21 lépés kapcsán jóval nagyobb szerep hárulna az alapellátásra, ezen belül is a háziorvosokra, az továbbra is kétséges, hogy a jelenlegi humán erőforrással ez kivitelezhető. Pillanatnyilag mintegy 140 körüli az üres praxisok száma. Az egészségügyi miniszter szerint az idén induló praxisalap első célja az a mintegy 70 háziorvosi praxis betöltése, amelyek több mint egy éve orvos nélkül állnak.
Mitől szűnik meg a mutyizás?
Pontos összegekről Kóka János gazdasági miniszter sem beszélt, az viszont mindenképpen üdvözlendő, hogy az egészségügyi változásokat végre a többi tárca is támogatja, ez ugyanis a korábbi kormányok idején nem volt jellemző. Kóka szerint Magyarország versenyképessége múlhat az egészségügy helyzetén. A befektetők ugyanis az egyes országok kiválasztásakor az ellátó rendszert is vizsgálják. Mint mondta, az egészségügy egy speciális igényeket kielégítő szolgáltatás, ezért azon területeken, ahol lehetséges, meg kell teremteni a verseny feltételeit. Mindenek előtt egy transzparens rendszerre van szükség, ahol a beteg érdeke az első, létezik a kontrolling, a teljesítmény-ellenőrzés.
A miniszter úgy fogalmazott: ha mindez létrejön, akkor megszűnik a mutyizás, a lopás, a paraszolvencia – e véleményével újabb vitákat csiholt a konferencián. A kormány terveivel alapjaiban Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke is egyetértett, a Kóka János által megfogalmazottakat azonban az orvosok nevében kikérte magának. Az elnök továbblépve az elhangzottakon kijelentette, hogy nincs olyan reform, amelyhez ne lenne szükség többletforrásokra, ám a hiányzó forintokat nem látja biztosítottnak. A rendszer jelenleg alulfinanszírozott és pazarló, nem megfelelő az ellenőrzés, egyre súlyosabb problémát okoz a szakemberhiány. A MOK örömmel vette, hogy a kormány végre hajlandó volt a magyar egészségügy alapfogalmait tisztázni és abban is egyetért, hogy valós biztosításra kell törekedni, vagyis ne 3,7 millió lakos fizesse 10 millió ellátását. Éger egyebek mellett szükségesnek tartja a háziorvosok praxisrendszerének megerősítését, illetve bevezetését a szakellátásban.
Egy recept: a centralizáció
Bár a konferencián csak nagyon kevesen feszegették a jelenlegi decentralizált viszonyokat, abban is minden szereplő egyetértett, hogy a jelenlegi bonyolult tulajdonosi és kötelezettségi rendszer gátat szabhat minden jelentős változásnak. A magyar állapotokat ismerve már-már paradicsomi képet festett a dán egészségügyről – amely szintén jelentős centralizálási folyamaton van túl – Bodil Troelstrup Isaksen tanácsos asszony, Dánia budapesti nagykövetségének helyettes misszióvezetője. A dán lakosság túlnyomó többsége, 90 százaléka elégedett az ellátással, olyannyira, hogy még a királyi család is közkórházban gyógyíttatja magát. A jelenlegi dán rendszer igen hasonlít ahhoz a jövőképhez, amelyet a magyar kormány vázolt fel.
Az ötmilliós Dániában az állami kézben lévő kórházi ágyak száma eléri a 100 ezret, magánkézben csak 150 ágy van; a rendszer működőképessége nagyban köszönhető az erős centralizáltságnak. A magyar fülnek ismerősen csengő paraszolvencia Dániában ismeretlen. Magyarországon az intézmények nagy része a helyi, megyei önkormányzatok tulajdonában áll, egyes szolgáltatók magánkézben vannak, míg az egyetemi klinikák vagy az országos intézmények felügyeletét az állam látja el. Így az ellátási kötelezettség javarészt a helyi önkormányzatokra hárul, ám ezt a legtöbb esetben továbbhárítanák. Dániában tavaly egy racionalizálási program részeként a korábbi 14 megyét öt régióba tömörítették, amely területeken belül 115 önkormányzat működik – ezzel is a centralizációt erősítve.
Ahol szinte mindenki elégedett
A dán egészségügynek is a fekvőbeteg-ellátás a legköltségesebb része, ugyanakkor a gyógyszerköltségek a teljes büdzsének csak a 8 százalékát adják (Magyarországon 25–30 százalékát). Az ezer főre jutó orvosok számát tekintve nincs jelentős különbség a két ország között, Dániában 3,4 doktor jut ezer lakosra, míg Magyarországon 3,2. A szektor éves költségvetése 10,2 milliárd euró. A rendszer rugalmas, nincs területi kötöttség: az orvosválasztás ingyenes, ám a lehetőséggel kevesen élnek, a legtöbben a területileg illetékes intézményeket keresik fel. Ez utóbbi alapján feltételezhető, hogy az ellátó rendszer egységesen jó minőséget biztosít. A betegek többsége (98 százaléka) a háziorvosán keresztül kerül be a rendszerbe, és innen jutnak tovább – amennyiben szükséges – szakorvosokhoz vagy a fekvőbeteg- intézményekbe. Az alapellátás, a kórházi kezelés, illetve az iskolai fogászat ingyenes Dániában. Akiknek viszont nem tetszik ez a rendszer, kénytelenek a zsebükbe nyúlni – ez utóbbi megoldás egyebek között a jelenlegi magyar kormány tervei között is szerepel. Természetesen problémákkal a dán egészségügyi rendszer is küzd, jelenleg a legtöbb fejfájást a hosszú várakozási listák, illetve az orvosok-nővérek hiánya okozza.
