Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jegybank monetáris tanácsa a vártnak megfelelően (NAPI Gazdaság, 2005. május 20., 1–3. oldal), nem egyhangúan megszavazta a 25 bázispontos csökkentést. Járai Zsigmond jegybankelnök az ülést követően úgy fogalmazott: a tartás és a 25 bázispontos vágás között folytak a legnagyobb viták. A lazítást az elnök egyértelműen az inflációval és a kilátásokkal indokolta. A tegnap napvilágra került idei második inflációs jelentés a 2005., illetve 2006. év végére vonatkozó februári 3,6, illetve 3,4 százalékos várakozást rendre 3,3 és 3,2 százalékra hozta le – holott az elemzők enyhe növekedést vártak.
A prognózis korrekciója azt mutatja, hogy a jegybank derűlátóbb a piacnál, amely lehet, hogy kissé túlreagálta az előző két hónap kedvezőtlen számait – mondta a NAPI Online-nak Pintér András, az IEB elemzője. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője szerint a bérdinamika lassulása és a lakossági fogyasztás csökkenése teszi lehetővé, hogy a korábbinál kedvezőbb inflációs pályával kalkuláljon az MNB. Belső árnyomás tehát nincs, így elképzelhető, hogy változatlan körülmények esetén a jegybank az év hátralévő részében újabb 25 bázispontot vág, ám ennek időpontját egyelőre nehéz meghatározni. A tegnapi mérséklés piaci hatásai semlegesek, a forint minimális mértékben erősödött.
Járai arra is utalt, hogy a kamatdöntések során mindig vizsgált főbb tényezők állapota nem ad alapot nagyobb kamatvágásra. Megfigyelők szerint ez azt jelenti, hogy változatlan körülmények között nem várható további lazítás. Az MT szerint az infláció tartós csökkenését több makrogazdasági folyamat is támogatja: a munkapiacon az egyre markánsabbá váló béralkalmazkodás az alacsony inflációhoz, illetve a maginfláció minden elemére jellemző visszafogott emelkedési ütem. A dezinflációt az is erősíti, hogy az EU-csatlakozást követően megélénkült a verseny egyes külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek piacán. A nemzetgazdaság szintjén a kapacitásokkal összhangban álló keresletbővülés alapján 2005–2006-ban nem várható inflációs nyomás. A tartós dezinflációs pályát támogatja a munkaerő-piaci feszesség oldódása, a munkaerő-tartalékok emelkedése is, ami hozzájárulhat a bérinfláció további mérséklődéséhez.
Az MT a kockázatokra is felhívta a figyelmet: az egyensúlytalanság, a külső finanszírozási igény mértéke és az államháztartás állapota nem értékelhető pozitívan. Az MT szerint kedvezőtlen fejlemény, hogy bár továbbra is alacsonyak a feltörekvő országok számára releváns kockázati mutatók, az elmúlt hónapokban fordulat következett be a globális tőkepiacokon ennek megítélésben: érezhetően nőtt a bizonytalanság. Ebben a bizonytalanabbá váló nemzetközi környezetben a befektetők nagyobb jelentőséget tulajdoníthatnak a kedvezőtlen hazai egyensúlyi mutatóknak.
