Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyi adócsomaggal az Országgyűlés megszüntette a termőföldvásárlás illetékének 75 százalékos kedvezményét, a 10 százalékos illetéket mindenkinek meg kellett fizetni, kivéve a családi gazdálkodókat, akiknek illetékmentes lett az ügylet, míg a 2,5 százalék illetékfizetési kötelezettséggel járó kedvezmény korábban minden földvásárlóra vonatkozott. Aztán az úgynevezett akadálymentesítési jogszabálycsomagban (2005. XXVI. tv.) az illetékmentességet minden regisztrált gazdálkodóra kiterjesztették, január elsejéig visszamenőleges hatállyal. Az illetéket akkor nem kell megfizetni, ha a megvásárolt földet egyéni gazdálkodóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosító gazdálkodó a területet legalább öt évig nem adja el, s azon vagyoni értékű jogot nem alapít.
Az agrártárcának csak egyeztetési joga volt az illetékügyben, azt a Pénzügyminisztérium „vezényelte le”. Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista elnöke szerint a családi gazdálkodók kedvezménye az előző kormánytól örökölt helyzet volt. A kormány a gazdálkodó kis- és közepes vállalkozásokat támogatja a földvásárlásban, a befektetőket azonban nem, hiszen ezzel a földcseréket is végző Nemzeti Földalapnak teremtene konkurenciát – tette hozzá. Lengyel Zoltán, a bizottság fideszes alelnöke reméli, hogy a módosítás lendít a földpiacon, felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a jogszabály kijátszható.
A módosítás nyomán már nemcsak a korábban olcsón földet szerző eladók, hanem az új vevők is érdekeltek a vételár leszorításában, legalábbis papíron – véli Fűr Zoltán, a www.foldbroker.hu szakértője. Véleménye szerint ennek csak az szab korlátot, hogy az illetékhivatalok aranykoronánként 5000–6000 forint alatti árak esetében már maguk becsülik meg az illetékalapot. A változás ugyan kellemetlen, de a földforgalmat nem nagyon befolyásolja, mert továbbra sem egyszerű legalább közepes minőségű, 50–150 hektáros, rendezett tulajdonú területet kínálni, mert kevés a komoly vételi szándékú, „50–100 millió forintos” vevőjelölt. Pedig az árak a 2003-as év árszintjén mozognak, ami hektáronként 350–450 ezer forint, tájegységtől és földminőségtől függően széles sávban, hektáronként 250-1250 ezer forint szóródással. Ez az árszint a nyugatabbra lévő árak 15–20 százaléka. A szakértő szerint a duplázódó bérleti díjak duplázódó hozamot jelentenek a mai árakon. Ez reálhozamként elérheti az 5–8 százalékot is, adómentesen, tőke- és inflációs kockázat nélkül.
