Vékony 25 bázispont – összegezhetők a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők várakozásai a monetáris tanács (MT) hétfői kamatmeghatározó ülésével szemben. Többségük szerint komoly meglepetést a tartás sem jelentene, bár a piac árazása is inkább a vágást, mint a tartást támasztja alá. A kamat csökkentését alapvetően az infláció, illetve az inflációs kilátások indokolnák. Pintér András, az IEB elemzője szerint még az ugyancsak hétfőn napvilágot látó inflációs jelentésbeli, néhány tized százalékponttal magasabb jegybanki várakozásokkal együtt is eladható lenne a kamat mérséklése. Abban nagyjából egyetértenek az elemzők, hogy a nyár elején – azaz a júniusi kamatos üléssel – lezárul a lazítási folyamat, bár van, aki ezt júliusra várja.
Az infláció mellett az is a kis vágás mellett szólhat, hogy – bár a jegybanknak deklaráltan nincs árfolyamcélja – egyelőre nem gyengült annyira a magyar deviza, hogy ne lenne tere a vágásnak. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a kamat 7 százalékra süllyedése sem gyengítené jelentősen a forintot, számottevő gyengülést ezen a szinten inkább az államháztartás állapota – ami egyelőre nem mozgatja a piacot – idézhetne elő. Kamatemelés azonban csak 270 forint körüli eurójegyzésnél lenne valószínűsíthető.
A forint árfolyamát jelenleg nem a belföldi hírek mozgatják, sokkal többet számítanak az amerikai inflációtól, illetve a Fed kamatváltoztatási szándékairól szóló információk. Devizakereskedők szerint a kamatdöntés utáni napokban vélhetően 251 és 253,50 között mozog majd a forint az euró ellen. A Reuters elemzői konszenzusa félév végére 252,50-es, az év végére 253, 2006 végére pedig 254-es árfolyamot valószinűsít. Az elemzők szerint az év végére legfeljebb 7 százalékig csökken az alapkamat. A kamatvágásnál lényegesen nagyobb árfolyamcsökkenést okozhat, ha a piac komolyan veszi a leminősítésről szóló híreszteléseket, illetve ezeket összeköti az államháztartás állapotával.
Az elemzők szerint a gazdasági növekedés lassulása logikussá tenné a kamatok további lazítását, de a külföldi befektetők csökkenő kockázattűrése és az ezzel egyidejű aggodalmak az államháztartás egyensúlya miatt behatárolják a jegybank mozgásterét – derül ki a Reuters tegnap közzétett elemzéséből. Egy hónapja még 7,25 százalékra tették a rövid távon még kockázatmentesnek tekintett kamatküszöböt, most 7,0 százalékra.
