Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar deviza jelentősen gyengült, tegnap 253,20 forinton zárt az eurókurzus, amely nap közben 253,38 forinton is járt. A záróértéket tekintve csaknem egyéves mélypont közelében járt a forint, tavaly júniusban 253,35 forintos eurót regisztráltak. A piacon elterjedtek olyan hírek, hogy két nagy hitelminősítő – a Standard & Poor’s és a Fitch – is rontani tervezi a magyar besorolást. Ezeket a híreket Pichler Ferenc, a pénzügyi tárca szóvivője a Reutersnak cáfolta, illetve azt közölte, hogy nincs tudomásuk ilyen szándékról. Az elemzők is hasonlóan vélekedtek, Jobbágy Sándor, a Budapest Economics szakértője szerint a magyar államháztartást mindig lehet kritizálni, de az elmúlt időszakban nem történt olyan esemény, illetve nem látott napvilágot olyan hír, ami erre utalna – a Fitch a többi nagy minősítőnél amúgy is alacsonyabb értékelést tart érvényben.
A forint gyengülésének inkább regionális okai voltak, illetve a dollár erősödése is sokat számít – vélekedik Lányi Bence, a Raiffeisen Értékpapír elemzője. A lengyel ipari termelés lassult, ami növelheti a varsói kamatcsökkentés esélyeit, az ennek nyomán gyengülő zloty magával húzhatja a forintot. Az amerikai infláció növekedésével nő a nagyobb kamatemelés esélye, aminek nyomán a dollár erősödésével csökken a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság, ez ugyancsak a feltörekvő devizáktól való szabadulást gyorsíthatja. A forint és a zloty esetében hasonló irányba hathat a francia, a holland és a csaknem biztosan elutasító kimenetelű brit népszavazás az uniós alkotmányról.
A piaci árazások a kamatcsökkentési várakozások elillanását mutatják, három hónapra 0–25 bázispontos csökkentést áraznak. A magyar maginfláció csökkenése mindenesetre a 25 bázispontos csökkentést valószínűsíti, amennyiben a dollár nem erősödik jelentősen tovább és nem lát napvilágot negatív tartalmú hír.
