Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A forint jegyzése egyelőre meglehetős volatilitást mutat, a múlt pénteki 11 havi csúcs után tegnap 249 forint alá süllyedt az európai deviza árfolyama. A mozgás mögött szinte kizárólag nemzetközi okok állnak, a mai erősödés azután indult meg, hogy kiderült: az európai alkotmányról szóló francia szavazás várható eredményében szignifikánsan nőtt az igenek aránya. Ez csak megerősítette a Fed és az ECB e heti döntéseinek a forintot megtámasztó hatását. Miután a kommentből kiderült, hogy az amerikai kamatszint az idén nem várható 4 százalék fölé, a frankfurti sajtótájékoztatón pedig szóba sem került az emelés; így a régiónak nem kell tartania komolyabb átrendeződéstől, tehát erről az oldalról nem kényszerül az MNB sem kamatlépésre.
Elemzők mindezzel együtt sem számítanak erősödési hullámra. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szakértője szerint 248–252 forint között jegyzik az eurót a következő időszakban. Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője sem vár további jelentős erősödést, ám komolyabb korrekciót okozó tényezőt sem lát. A jelenlegi erős szinten azonban nem okozna meglepetést némi profitrealizálás.
A kamatvárakozásokat illetően meglepő higgadtság tapasztalható, a piac inkább a jegybankelnök véleménye felé hajlik, azaz nem látnak komolyabb teret a további lazításra. Jelenleg rövid távra – azaz a májusi kamatos ülésre – inkább tartást, legfeljebb 25 bázispontos vágást áraznak (a piac már a legutóbbi csökkentést sem árazta be). A regionális és a piaci hangulat elmúlt két napi javulása megerősítheti a negyed százalékpontos vágás esélyeit. A kamatvágás lehetőségéről a jegybankelnök tegnapelőtt (NAPI Gazdaság, 2005. május 5., 3. oldal), a pénzügyminiszter pedig tegnap nyilvánult meg. Járai Zsigmonddal szemben Veres János úgy vélekedik a Bloombergnek adott nyilatkozatában, hogy a jegybanknak további 25 bázispontnál nagyobb kamatcsökkentésre is lehetősége van.
Ezzel együtt mintha közeledni látszana a PM és az MNB véleménye: az inflációs kilátások tekintetében a minisztérium és a jegybank első embere egyaránt optimista ugyan, s bár a 2010-es eurózóna-csatlakozás esélyét eltérően ítélik meg, jelentős kamatvágásra egyikük szerint sincs esély. Igaz, úgy tűnik, Veres a jegybanki gyakorlatnál bátrabb nyeséseket látna szívesen. Szerinte a hét százalék nem lélektani határ. A pénzügyminiszter biztos abban, hogy bár óvatos lépésekre van szükség, és nem lehet drasztikus vágásokra számítani, van még tere a jegybanknak. Az Erste Bank elemzője az év végére 7 százalékos kamatot vár.
