A hétfőn elfogadott adócsomag a fejlesztő beruházásokat az amoritizáció gyorsítása, vagy az állami támogatások feltételrendszerének enyhítése révén is támogatja, de sok vállalkozást érint az egyszerűsített beszámoló készítésének szélesítése, vagy a mezőgazdasági és foglalkoztatási támogatásokhoz kapcsolódó áfaarányosítás megszüntetése is. Több szakértő is úgy véli azonban, hogy a vállalkozások zömét érintő, jelentős könnyítést nem tartalmaz a csomag. Nem feltétlenül a magyarországi cégeket érinti viszont az adótörvény módosításának azon passzusa, miszerint a széndioxid-kereskedelemben érdekelt társaságok a kvótakereskedelemből származó nyereségük felét levonhatják adóalapjukból. Szakértők szerint e lépéssel ugyanis az európai kvótakereskedelem központja lehet Magyarország. Az összes kvóta 35-40 százalékát 10 olyan termelő cég produkálja, melyek többsége már jelen van az országban (E.ON-csoport, RWE, EdF). A kvázi adócsökkentéssel el lehetne érni, hogy ezek a cégek a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítsák le vállalati szintű tranzakcióikat (telepítsék az országba az úgynevezett treasuryközpontokat). Ezzel pedig nem „csupán” a multik járnának jól, hanem az állam is a „külföldi” tranzakciók növekedésével nagyobb bevételhez juthatna. Arról egyelőre nem tudni, hogy mekkora a szóban forgó összeg.
Maradnak az offshore cégek
Az elfogadott szabályozás kedvező adózási környezetet biztosít az offshore cégeknek is, amelyek – 4 százalékos társasági adókulcsot és iparűzésiadó-mentességet adó – státusa ez év végén szűnik meg. A társaságiadó-alapban ezt követően is csak 50-50 százalékos mértékben számítanak bele a kamat- és jogdíjbevételek, így voltaképpen 8 százalékos adókulccsal számolhatnak e cégek. Az iparűzési adó problémáját pedig a jelenlegi módosításban úgy oldják meg, hogy 2006. január 1-jétől a kamat- és jogdíjbevételek nem számítanak bele a helyi adó alapjába. Rybaltovszki Péter, az offshore cégekkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó Crystal Worldwide ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy az EU-ban egyedülállóan kedvező adókörnyezet jó eséllyel tarthatja Magyarországon a most is itt bejegyzett offshore társaságokat, sőt akár új cégek megjelenése is elképzelhető. Mindezt a nagy tőkeexportáló országokkal kötött a kettős adózás elkerüléséről szóló szerződések is hatékonyan alátámasztják.
Ingatlanlízing elviekben
Az új szabályozás – ingatlanlízing esetén a törlesztőrészlet normál áfakulcsba sorolása a kamat nullkulcsos meghagyása mellett – elvileg lehetőséget adhat az ingatlanlízing felfutására – véli Pusztai László. A CIB Lízing Rt. ingatlanüzletágának vezetője szerint ugyanis akár már a kamatszintekben is megjelenhet a lízingfinanszírozású ingatlanértékesítés kockázatának csökkenése. Mindez annak köszönhető, hogy a jelzálogbejegyzésnél erősebb, az ingatlan tulajdonjogából következő hangsúlyosabb eszközalap áll majd a finanszírozó mögött. A szakember szerint erről bankcsoporti szinten kell döntésnek születnie – sok helyen ugyanis még a hiteloldal növelése a cél. Ez már csak azért is érthető, mivel a hazai lízingvállalkozások döntően a hitelintézetek refinanszírozásával működnek, s épp emiatt alaphelyzetben drágábbak, mint a közvetlen finanszírozás – mondta Tokay Kálmán, a HVB Leasing szakembere.
Pusztai szerint az ingatlanlízinggel kapcsolatos további aggodalmak jórészt alaptalanok. A kétszázalékos illetéktöbblet 10-15 éves átlagos futamidő esetén elenyésző. Az értékcsökkenéssel kapcsolatban úgy véli, hogy ez is kezelhető lenne: a lízingbevevő köteles az állagmegóvás és -fenntartás érdekében mindent megtenni, amit ellenőrzéssel és a portfólió évenkénti értékbecslésével jól lehet kezelni.
Importáfa: rögös az út Szlovákiába
Az importáló cégek az eddigiekkel szemben kifejezetten akadályozó jellegűnek értékelik a jogszabályt. A importáfa rendszerét ugyanis június 1-jétől ismét kivetésessé alakítják, önadózásra csupán 65, tízmilliárd forintos nagyságrendű árbevétellel rendelkező, alapanyagot importáló társaság kaphat engedélyt. A többi esetben a vámhatóság veti ki az áfát, amit a vámmal együtt kell megfizetni, majd csupán a legközelebb esedékes bevalláskor visszaigényelni.
Egy lapunknak nyilatkozó, a Távol-Keletről használati cikkeket importáló középvállalkozás számára a régi-új rendszer több millió forintos kiesést okoz majd. A vámoltatás Szlovákiába való áthelyezése azonban korántsem oldhatja meg a hasonló cipőben járó társaságok problémáját, mivel az csak egy szlovákiai székhelyű, uniós adószámmal rendelkező partnercég segítségével képzelhető el. Egy esetleges cégalapítás pedig csak akkor éri meg, ha jelentős tételről van szó. A szóban forgó kereskedelmi társaság így egy nyugat-európai partnercégen keresztül bonyolítja le a vámügyek egyre nagyobb részét a jövőben. A társaság könyvelője szerint a Kínából importáló cégek helyzetét a vámtarifák várható emelkedése is nehezíti majd, hiszen a vámtétel is beleszámít az importáfa alapjába.
Az EU-n belüli beszerzés vonatkozásában is szigorít a jogszabály: az önadózás nem változik, azonban az áfa levonhatóságát az uniós előírásoknak megfelelő számla meglétéhez kötik. Adószakértők szerint gyakran előfordul ennek hiánya a bevallás időpontjában, a NAPI Gazdaság által megkérdezett cégeknél azonban azt tudtuk meg, hogy jellemzően az áruval együtt, pontosan küldik a számlát.
