Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tervek szerint az őrző-védők és a sportolók után a következő hónapban a művészek és az újságírók munka-, avagy vállalkozási jogviszonyával kapcsolatos problémára is érdemi választ adó javaslatot dolgoz ki a kormány. A kabinet közelmúltban bejelentett szándéka szerint tehát a színlelt szerződések átminősítésére vonatkozó, június 31-éig tartó moratóriumot nem hosszabbítják meg, hanem e szerződések sorsát végleg eldöntő szabályozást alkotnak. Ezt – a költségvetési vonatkozások miatt – a Pénzügyminisztériumban dolgozzák ki, a munkaügyi tárca javaslatait is figyelembe véve. A szaktárca szóvivője szerint eddig nem született olyan javaslat, ami az érdemi megoldás alapjául szolgálhatott volna, így most új lehetőségeket vizsgálnak. Az érintett társaságok, illetve munkáltatók, valamint vállalkozók, illetve munkavállalók legfeljebb a sötétben tapogatózhatnak a következő hetekben, miközben már csak két hónap áll rendelkezésre az érintett szerződések büntetlen átminősítésére. A munkaügyi tárca tájékoztatása szerint az őrző-védőkkel és sportolókkal együtt 50 ezerre becsülhető az érintett kényszervállalkozók száma.
Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint sokéves gyakorlat ugyan egyes szakmákban vállalkozói szerződéssel foglalkoztatni a munkavállalókat, azt azonban figyelembe kell venni a szabályozás megalkotása során, hogy nem minden egyszemélyes vállalkozás által kötött szerződés takar munkaviszonyt. A szakértő úgy véli, rendkívül átgondolt szabályozási javaslatot kell letenni az asztalra ahhoz, hogy csak azokat a vállalkozói szerződéseket legyenek kénytelenek munkaszerződéssé minősíteni, amelyek valóban csupán költségcsökkentési célzattal jöttek létre.
Ennek megállapításához a szerződés tartalmi elemein kívül számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, mint például azt, hogy mi szerepel a vállalkozóként dolgozó művész vagy újságíró névjegykártyáján, vagy kinek az eszközein történik a munkavégzés. Vannak emellett olyan pozíciók, ahol nem tipikus a vállalkozói megbízás, így például ellenőrző-döntéshozói feladatoknál gyanúsak lehetnek a megbízási szerződések. A jogi jellemzők között munkaviszonyról árulkodó jel lehet a szabadságolásra, a személyes munkavégzésre vagy a havi fixre való utalás. A vállalkozói jogviszonynál a szerződésben egyáltalán nem (esetleg helyettesítés megjelölésével) szerepel biztosított szabadság, de a feladatot ellátó személy nevét sem jelölik meg általában. A díjazás pedig jellemzően teljesítményhez kötött, hiszen a megbízott vállalkozó is kockázatviselő fél.
Arról, hogy az adóhatóság a színlelt szerződések vizsgálatakor mennyire körültekintően jár majd el, egyelőre nem sokat tudni, erre vonatkozó iránymutatás ugyanis nem létezik – tette hozzá Erdős. Amennyiben valóban tömegesen indulnak ilyen vizsgálatok, egy kellően részletező és pontos iránymutatás híján megszaporodhatnak a fellebbezések a határozatok ellen, ugyanis jogi képzettség nélkül nemigen lehet megítélni egy szerződés érdemi jellegét.
Az pedig csak további bizonytalansági tényező az érintett társaságok és vállalkozók számára, hogy a moratórium meghosszabbításáról, illetve a probléma érdemi megoldásáról éppen a végső határidő előtt egy hónappal dönt a kormány. Azok a társaságok, amelyek az átminősítés mellett döntenének, most valószínűleg inkább kivárnak, hátha kedvezőbb lehetőséggel áll elő a kabinet. Amennyiben erre nem kerül sor, a jogszabály – várhatóan júniusi – elfogadásától számítva rendkívül rövid idő marad a szerződések átminősítésére. A szakértő azonban hozzáteszi, hogy a kormányzat a két évre nyúlt moratórium megadásával voltaképpen már eddig is bőséges időt adott a szóban forgó jogviszonyok tisztázására.
